Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1980-02-23
. „ < || "/f § I | ff|"" ’ ' t t "&BHÉ » pl áció az elmúlt években a ben nehezebb a propagandistáik helyzete, s az ered/•tmunta szerves részévé vált, alí°|#Y P°y^a menyek is rosszabbak. Számos pártszervezetben a pártolta és a társadalmi élet egeszeti^un a propagandista munkáját nem tekintik elegendő be]ső életéről szóló információ. bb ké_ pártmunkának. A jó felkészültségű propagandis- Lbban tükrözi a valóságos helyzete , , han_ tákra építenek más pártmegbízatások eseteben is, egyes társadalmi rétegek, P ez pedig nem egy esetben túlzott megterhelést, itt^foglalásáról. Több a ott kevésbé színvonalas munkát eredmenyez. Ne Áiánvos életben tapasztalt jelenségekről, mely pártszervezetben nagy számmal oktatni Par_ körében felmerülő véleményekről, a tonkivüliek, vagy alacsony képzettségűek (kirívóan mpffnvilvánulátíokról szóló tájékoztatás. _ . .. a KISZ politikai képzésben és a politikai vitako- ÁnE,konvabbá és sokoldalúbbá vált az információ rökben) miközben a felsőfokú politikai végzettség- < használása a politikai döntésekben, a tomegpo1-gel rendelkezők nagy hányada nem kap vagy nem munkában a pártszervek egész tevekenysegevállal propagandistaként megbízást. alsóbb ’ pártszervék is jobban felismertetc A tömegpolitikai oktatásban a fegyelem nem kielé- ^ j^|ffl|ó8 -munka fontosságát gítő, gyakran a kommunisták sem peldaado'k. a bár .még nem folyamatos a kulonbozo jfoglalkozásokon a megjelenés átlagosan csak 65 /o- sekr’e történő reagálás. os. A hallgatók aktivitása is sok kívánnivalót hagy Eeves alapszervezetek azonban az információs munmaga után. Zömük a minimálisan igényelt irodai- m mindig csak jelentési kötelezettségnek témát, egy részük még a kötelező tananyagot sem uintik a politizáláshoz, agitációs munkához nem tanulmányozza kellő igényességgel. Akkor aktívak használják fel a tapasztalatokat. A különböző fo^ a foglalkozások, amikor a helyi, gyakorlati kérde- rumokon megfogalmazódó kollektív észrevételek sek megvitatására van lehetőség, de, ez rtkÁ®/0 ritkán kerülnek be az információs jelentésbe, nem párosul a kérdések elméleti igényességű fel- ^ kerületi pártbizottság, a tanács, a társadaldolgozásával. A fegyelem megítélésében a pártszer- tömegszervezetek tájékoztató munkája öszvezetek főleg statisztikai elemzésekre hagyatkoz- h ]t Kerületünk párttagsága és a lakosság nak, ritkán vizsgálják a hallgatók fejlődését, az ok- bemutató, a politikai tatás világnézetet formáló hatását. , imereteket gyarapító tájékoztatást kap. A párt-A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 3 eves al- szervezetek vezetői, a választott testületek tagjai, a talános tagozata középszintű káderkepzesi Dárttasság — a szóbeli és írásos fórumok, eszkötait előnyös körülmények között latja el. A hallga- segítségével — rendszeresen, bár néha későn tók többsége megfelelő világnézeti alapokkal es értesülnek a párt-, állami és társadalmi szervek mozgalmi tapasztalatokkal rendelkezik, politikailag döntéseiről. Nem ritka azonban, hogy egyesek a elkötelezett. kapott tájékoztatást, információt, „magántulajdonideológiai és pedagógiai szempontból egyaránt ma- ként” kezelik, vagy túlságosan óvatosan, tartalmát gas színvonalú tanári karunk sikeresen fejlesz11 a erőteljesen szűkítve adják tovább, hallgatók gondolkodását, dialektikus es történelmi szemléletmódját. A hallgatók a tananyagot a társadalmi-politikai gyakorlattal összefüggésben sajá- FELADATAINK títják el. Az esti egyetemet végzett hallgatók többsége elméleti ismeretei birtokában lényegesen job- j. Az eszmei-politikai munkában jobban előtérbe bán igazodik el a napi politikai eseményekben, tár- keli helyeznünk a bonyolult nemzetközi folyamasadalmi aktivitásuk nőtt, vitakészségük megalapo- tok, a két világrendszer közötti politikai, gazdasázottabb, információigényük fokozódott. gi és ideológiai küzdelem elemző, nyílt bemutatá-A beiskolázás általában tervszerűen történik. A ke- sát, valamint a proletár nemz£tez£g ^engtasérület egészét tekintve azonban a hallgatók közt ala- re a szocialista -közösség egysegenek megbontásara csony a nők, a fiatalok és a fizikai dolgozók, a köz- törekvő imperialista fellazítást politika^leleplezését, vetlen termelésirányítók aránya és magas az adrm- A kapitalista országokkal fennálló gazdasaga Jmdo nisztratív állományúaké. mány°s- kulturális es egyeb kapcsolataink bovulese szükségképpen megköveteli az ideológiai harc Az esti egyetem elvégzése^ után — öt év átlagában erőteljesebb tudatosítását. — a párton kívüli hallgatók közel egyharmada lett Sokoldalúan és meggyőzően kell foglalkozni a szópárttag. Nőtt azok száma is, akik az esti egyetem cialista hazafiság, a proletárinternacionalizmus időbefejezése után társadalmi funkciót töltenek e. szerű kérdéseivel, a Szovjetunió, a szocialista orszá-Komoly eredmény, hogy a végzett hallgató o , gok életével, a két világrendszer harcának, a bémint 50°/o-a szervezett formában tanult tovább, na- kés egymás mellett élés politikájának és a nemzetgyobb részük az MLEE-szakosítón. kbz- osztályharc problémáinak új vonásaival. Több Hiányosság, hogy a pártszervezetek a képzés 3 éve eszmei segítségre van szükségük a más világnézeti alatt általában nem kísérik figyelemmel, hogy az alapon álló szövetségeseinknek és főleg a fiatalokáltaluk javasolt hallgatók milyen rendszeresen és nak, akik nem mindig ismerik, vagy nem ismerik eredményesen tesznek eleget vállalt kötelezettsé- fel a nézetek történelmi útját, a marxizmus vitáit geiknek, illetve később sem használják fel kellően a régebbi és újabb polgári, antikommunista ideolóaz esti egyetemen szerzett tudásukat. giákkai. . .. ■ ......
