Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1980-02-23
be ütközik a kel.ő mértékű fiatalítás (a létszámgaz- művelődési igények felkeltése, a tanórán kívüli dálkodás, az érdekviszonyok, a kutatói pályán elhe- nevelőmunka, A továbbtanulók aránya javult, de a lyezkedők előképzettsége, stb. miatt). szakközépiskolát végzőknél még mindig nem megfelelő: a fizikai dolgozók gyermekeinek 50%-a tahi A Központi Bizottság 1972. évi oktatáspoliti- nul tovább gimnáziumokból, 10%-a szakkörépistortént az oktató-nevelő munka tártál,mi és mód- Valamennyi általános és középfokú oktatási intézszertam komzerusitese erdőkében Kerületünk köz- ményünkben tudatosabb lett a világnézeti, politio.ktatasi intézményéi az óvodáktól a középiskolákig kai) erkölcsi nevelés. Továbbra is hiányosságok jelentős munkát végeztek a határozat és az azt kö- vannak azonban a szaktantárgyaik keretében folyó vető mtezkedesek megvalósításában. A változások világnézeti és politikai nevelcmunka lehetőségeinagyfovui hozzáértést, az új iránti fogékonyságot, nek kihasználásában. Fejlődés mutatkozik a közösáldozatkészséget igényeltek a pedagógusoktól. ségi nevelés terén. Az úttörőcsapatok és a KISZAz óvodai nevelőmunka — a kötelező nevelési szervezetek jelentősen hozzájárulnak az iskolai deprogram bevezetésével tudatosabbá vált, mód- mökratizmus erősítéséhez, egyre inkább részesei a szerei sokat fejlődtek. Elismerést érdemel az óvó- tanulóifjúság nevelésének. Az ifjúsági önkormánynők kezdemenyezőkészsége és áldozatvállalása. Za.t erősödésével tovább nőtt a tanulók köréleti ak-Általános iskoláink oktató-nevelő munkájának tivitása szinvonaia magas, lépést tart a korszerű oktatás Az e]múlt években nőtt a társadalom figyelme a növekvő követelményeivel. A tankotelezettsegi tor- pedagógusok iránt. Az 1977. évi bérrendezés nyovenyt mar£ektalanul végrehajtják. Az általános mán javult a tanítókj közérzete, hangulaískolásoknak gyakorlatilag 100%-a tanul tovább, de ta> Erikölcsi megbecsülésüket érzik a kitüntetések a társadalom igényéhez viszonyíta kevesen kíván- számának növekedésében, s a tantervek előkészíténak a szakközép- és szakmunkásképző iskolákban &ébei a pedagógiai kísérletekbe történő fokozottabb JjÉ továbbtanulni. bevonásuk révén. A különböző reformintézkedések végrehajtása ke- Felsőoktatási intézményeink pártszervezeteiben rületünkben is több nerézséggel járt és jár. Az el- központi helyet foglalnak el az egységes nevelési telt idő rövid volta miatt hatásuk még alig érzé- hatások kialakítását oélré törekvések. Két főiskokelhető. A feladatok elvégzése azonban több időt iánkon színvonalas szakmai képzés folyik és erőkövetei, a pedagógusok terhelése nem csökkent. Az feszítéseket tesznek a hallgatók politikai, világnéintézkedések előkészítésének hiányosságai tovább zeti neVelése érdekében is. növeltek a terheket. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen az elmúlt Az igazgatok munkájában a neveles irányítása nem tettek az koK5zerűsítéséért. kap megfelelő helyet. Ennek okai az iskolák nem A tárfiadalmi érddkekhez igazodva új szákokkal bőkielegito anyagi-technikai feltételeiben, a megnő- a ké égi struktúra. Az állami és pártfórumovekedett gazdalfcodasi es fenntartási fe adatokban, kon rend®ere.sen foglalkoznak az oktatás-nevelés valamint a nagy tanulói létszámokban keresendők. elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ez elsősorban a Háromgimnáziumunk, nagy hagyományokkal ren- tanszéki munkában, a kollégiumi nevelőtevékenydelkezik. Munkájukkal fovárosszerte jo hírnevet, ^ & felvéteH és elhelyezkedési kérdések megtekintélyt vívtak ki, az országos átlagot meghaladó vitatásában és figyelemmel kísérésében mutatkozik szinten készítik fel növendékeiket a továbbtanulásra. A felsőoktatási intézményekbe felvettek s- , , , , , . száma folyamatosan növekszik (az 1979-es évben A vezető oktatói kar az elmúlt evekben fejlődött es érettségizetteknél 52%, ami 6%-kal magasabb az egészében véve alkalmas az egyetemen folyo a -1072 Jévinél) tató-nevelő munka irányítására. Többségük ideoloszakwuMsMpző és szakiskóláink komoly hiánnyal küzdő ágazatok számára képviseli a part politikáj . képeznek szakembereket (posta, textilipar, egész- Az egyetemi oktatókkal szemben egyértelmű az a ségügy, élelmiszer-kereskedelem, óvodai nevelés), követelmény, hogy a szaktárgyak ^ oktatása jobban éppen ezért nagy gondot jelent, hogy többségük be- szolgálja a világnézeti, ideológiai és politikai neveiskolázási problémával küzd. A végzett diákok né- lést. Az egyetemi hallgatók növekvő ideológiai, po■mb hány kivétellel a szakmájukban helyezkednek el, litikai, társadalmi érdeklődését azonban az oktavagy annák megfelelően tanulnák tovább. A textil- toknak csak egy töredéke képes kielégíteni. Meg iparban és az egészségügy területén azonban soikan jellemző az a szemlélet, amely szembeállítja a PO~ nem maradnak a szakmában. litikai és a szakmai munkát, lebecsülve az előbbi A fizikai dolgozók gyermekeinek segítését — az jelentőségét. A párttag oktatók kozul tlvSYLS érdJSen - nevelő* testületetek feladataikra hivatkozva - sokan nem vállalnak kiemelt feladatuknak 'tekintik. A szakképző tetéz- aktív szerepet a rvrérwré+hTn a fizikai dolgozók gyermekeinek ara- leninizmus tanszékek es a szaktanszéké* Oktatói nví m^vál“iui S meghaladja a gim- nak jobb együttműködését célzó kezdemenyezenáziumi arányt. Ezekben az iskolákban a tananyag sek meglehetősen egyoldalúak voltak es kevés elsajátítása mellett különösen nagy szerepet kap a kerrel jártak. jfffl | M — — I . ff.. /