Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.10.a/1)

1980-02-23

■■■■ I ® íírbeszerzési politikáját, készletgaz- amely a vállalatokat középtávú szervezésfejleszté­„ .. / aPvetoen a rendelkezésre álló árualap, &i terv készítésére kötelezte. Az eredményes meg­riilimkn °v ^lanság determinálja. Ilyen kö- valósításit azonban hátráltatta, hogy a szervezés­káí • °AZ0®Ah.éz téörelá'tó, tervszerű mun- fejlesztési munikában nem mindig sikerült a leg­nY'-u P "s nagykereskedelmi vállala- fontosabb feladatra koncentrálni, tőek: nerróán reruTpiít^f# feltételek sem kielégí- a gazdasági hatékonyság fokozásában nagy jelen­­citás. S e meg raktárkapa- tőségű műszaki fejlesztés számos jó példája fellel­hető kerületünkben (új hidszerkiezetak bevezetése, p) A Vnriiun „-ii i u n , . . erőművi pemyeszállító és vízkezelő megoldások si üteme el ma re in a- i • nycreseöene^c_ n öv ékedé- kialakítása, hűtőházaik és hűtőtornyok új megol­vakedésétől F# •• rt e Jesitmenymutaitók ütemnö- dásai, a 750 kV-os magyar—szovjet távvezeték és életbelén+pheH tefró ang rt, Vrt, az1 ^76. évben alállomás hazai elemeinek kifejlesztése). Az ered­sz évenkénti vró róróvi ‘rtTrt1 valamint menyek hasznosítása azonban jóval elmarad a le­ötéves tervhen f u fe! -Ugyanakkor az V. hetőségetk mögött. A gyorsabb előrehaladást aka­nveresé^qy' t + °Ca ró £ Yr°rt ~ az £75. évi dályozza az ésszerű kockázattól való félelem. A 1 Q77-hpn ftró .-ró rtU e vállalatai lényegében már vállalatok nem rendelkeznek olyan pénzügyi aia­halnd.táir t ró 4 ’ró° e£rt őrületeken jóval meg- pakkal, amelyek a kockázat hátterét biztosítanák, lem) €^>1 °lpar’ z e s, külkereskedie- Fékezi a műszaki fejlesztést a vállalati és intézmé­a _ tó , ,,............................... nyi 'kapcsolatok nehézkessége, továbbá az anyagi laitaimV 6n + jréi ltozasok hatásait válla- érdekeltség és a személyes ösztönzés hiányosságai, lataimk sem tudtak belső tartalékaik felhasználásá­rótrófir egészébrt ellensúlyozni. Ezért több vál­­g) A szo,:ialista munkaverseny-mozgalom fejlő-7 , ,rt rtrtrt eftet'Un Pénzügyi helyzetében dött. A gazdasági és társadalmi szervek a korábbi­, ee ez. ’ gyr® gyakoribb a fizetési fe- nál nagyobb erőfeszítést tettek a verseny szerve­rt ££ m®fegrte: jgyeimet erdemél, hogy a di- zésére és irányítására. A versenyszabályzatok já­ró YÍrt1 Pö folytató, termelésük varészt összhangban vannak a vállalati, népgazda­je en os anya á/t exportáló vállalata inlk egy részié sági oéLdklkial. A vállalások általában a vállalati pénzügy eg nehéz helyzetbe került. tervek túlteljesítésére, a beruházások gyorsabb erueuni o go zo inak jövedelmi viszonyai az or- megvalósítására, a szervezettség javítására, az szagos es a óvárosi átlaghoz hasonlóan alakultak. anyag- és energiatakarékosság fokozására, a nem r V ft! ?, helso erdeO+dtségi rendszerükkel dif- rubel elszámolású export növelésére, a lakossági erenciaa elosztásra törekedtek. A fizikai dől- szolgáltatások és a munkavédelmi követelmények gozok átlagbérének növekedési üteme meghaladta javítására irányultak. a nem fizikai dolgozókét. Azonban sem a vállalatok . , , , . , . .. .. , . , , irs-v*++ „Z ah i 4. u t i i' A pozitív tapasztalatok mellett nem kis számban kozott, sem az egyes vállalatokon belül nem való- . ... . ... ,, , „ , ,. ci,i+ rv,ar, „JZZ TM­,1 • .. , ., „ találhatók formális vállalások. Komoly szemléleti sült meg ténylegesen a munika szerinti elosztás. Te­­... ,, . , , _ . , . w szL^TLÍoÍtoíááskS1 t0re,iVeS’ az egyenlosdl- a szüntetését 3is veramyfelajtoltateit toehk holott az alapvető munkákon kötelezettség. Előfordul, f) A kerületben dolgozók munkakörülményeit hogy általános, nem ellenőrizhető feladatokat je­nem sikerült számottevőién javítani. Számos üzem, lölnek meg, háttérbe szorulnak a hatékonysági, mi­vagy vállalat a város több pontján tudta csak biz- nőségi követelmények, olykor a vállalat tervének tosítani műhelyei, irodái számára a helyet. Ez ne- ellen,tmondó feladatokat vállalnak, hézséget jelent a munka irányításában és szerve­zésében, rontja a munkafegyelmet. A kerületben h) Gazdasági feladataink hatékonyabb megvaló­levő munkahelyekre a zsúfoltság, a kényelmetlen- sításának fontos eleme az irányítás korszerűsítése, ség jellemző. A minisztériumi, hivatali apparátusoknak jelentős A munkaerő-gazdálkodás javulását mutatja az ad- feladatuk volt az irányító munka javítása, az ügy­mindsztratív létszám csökkentése, illetve relatív intézés szocialista jellegének erősítése, a bürok­megtafcarítása, valamint a másodállások és a mel- natikus vonások csökkentése. lékfoglalkozások számának csökkenése. A minisztériumok, főhatóságok tevékenységének A munkaerő-gazdálkodás javítása érdekében tett politikai tartalmában mind inkább a népgazdasági intézkedések azonban nem voltak jelentősek, és a érdekek érvényesítése vált meghatározóvá. Az ap­végrehajtás sem volt következetes, így számottevő parátusok jobban törekedtek a vállalati munikában változásit nem hozhattak. Bár kerületünkben az al- jelentkező gondok megismerésére, javaslataikkal az kalmazotti létszám csökkenése kedvezőbb a fővá- ágazati érdekek és vállalati érdekek közötti össz­rosi, sőt az országos átlagnál, a termelővállalatok- hang jobb megteremtését segítették elő. A főható­nál viszont az alkalmazotti létszám csökkenése el- ságofc közötti együttműködés javult. Nemegyszer maradt a fizikai állományúak létszámcsökkenésé- azonban a koordinálás, a döntési folyamat túlságo­nek mértékétől. san hosszú időt vesz igénybe. Az irányítási gya-A munka- és üzemszervezési feladatok javuló ha- korlatban még mindig nagy az operatív tevékeny­tékonysággal valósultak meg. A gyorsabb haladást ség aránya, s ez az eseteik többségében az értékelő, segítette az ágazati minisztériumok rendelkezése, elemző munka rovására megy. 7 * * ____... I _ * _______

Next

/
Thumbnails
Contents