Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1975-02-15
|l HU MIT 1«— rég WK' MI kedési tervet állítottak össze. Az intézkedési tervek, a gazdasági számítások azonban nem terjedtek ki a döntés minden elemére és ennek következtében a döntések nem voltak mindig kellően megalapozottak. Az émtÓanvagiparban a kézműipari technológia ós az^ ezzel járó rossz munkakörülmények megszüntetese, valamint a korszerű gyártmány szer kezet kialaki tasa már a III. ötéves terv idején megkezdődött. Az építőipari vállalatok továbbfejlődését a gépesítés hiánya fékezte. A kerületi vállalatok speciális kapacitásukat - átmenetileg - részben a profiljukba nem tartozó, műszakilag eltérő" igényszintű munkák elvégzésére is kénytelenek voltak felhasználni. Megemlítendő", hogy az épitőipar és az ipar strukturális átalakításában nagy szerepe van a komplex könnyűszerkezetes épitési mód elterjesztésének is. Ennek szélesítését azonban bizonyos fokig gátolja drágasága. Az élelmiszeriparban is sokat tettek a struktúra kedvező" átalakításáért. A Magyar Hutőiparnál erősítették a mezőgazdasági nagyüzemekkel az együttműködést, szigorították a minőségi követelmények megtartását. Ezek eredményeként emelkedett a felvásárlás mennyisége (gyümölcs 30,7%-kal, zöldség 12%-kal) és javult a termékminőség. Több termék termelését növelték és sok új termék gyártását vezették be (gyorsfagyasztott készételek). A külkereskedelmi vállalatok jelentős összegekkel, fejlesztési alapok átadásával segítették az iparvállalatok exportcélú termelését. Hatékony eszköze volt a termékstruktúra javításának a licencek és az új gyártási eljárások vásárlása, a termelési kapacitások növelése. Tapasztalatok igazolják, hogy a gazdasági fejlődés egyik legnagyobb tartaléka a termelési szerkezet további javításában van. Nem kétséges, hogy vállalataink, szövetkezeteink viszonylag kis beruházással újabb eredményeket érhetnek el a különböző" piacokon jól, gazdaságosan értékesíthető" új termékek előállításában. Természetesen ez a politikai és gazdasági vezetéstől felelős döntéseket, egységes fellépést igényel. Le kell küzdeni azokat a tényezőket, amelyek a termékstruktúra kedvező" átalakítását fékezik. A gazdaságtalan és szükségtelen termelés visszaszorítása gazdasági életünkben nem új követelmény; az érvényben levő párthatározatok hosszabb idő" óta előírják szamunkra. A kerületi vállalatok a tett intézkedések hatására némi eredményről adhatnak számot. Hasznos intézkedéseket tettek a munka- és üzemszervezés fejlesztése, a nem eléggé jövedelmező" termékek gyártásának lehetőségek szerinti csökkentése érdekében, nem gazdaságos üzemeket, üzemrészeket leállítottak, a kutatási és fejlesztési eredményeket fokozottabban hasznosították. Az utóbbi években néhány gazdaságtalan termék gyártását megszüntették a kerület termelőüzemeiben, igazodva a bel- és külpiaci kereslethez és törekedve a korábbinál nagyobb jövedelmezőségre. Ezzel több esetben foglalkoztak a kerületi pártszervek és pártszervezetek is. A minisztériumi pártbizottságok - a NIM, az ÉVM, a BKM, a MÉM, a PM - többször napirendre tűzték és folyamatosan ellenőrizték a tárcák ez irányú hatá-I rozatainak végrehajtását. Fontos, hogy a gazdaságtalan és szükségtelen termékek gyártásának megszünteteseről szóljunk, bár tudjuk, hogy sok termék gyártását nem szabad abbahagyni, mivel ezek reális társadalmi szükségleteket elégítenek ki. így például a Fővárosi Kézműipari Vállalatnál a gazdaságtalan termékek köre ugyan 1973-ban 6,8%-ra emelkedett az előző évi 0,9%-ról, de ezek között csecse. - —-------i------------------------------------------------------------:--------------------1 '■
