Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1970-10-24 - 1970-10-25
I . . f ' ■ " ' ■v " " : ) ■ ■ ’. ••'•® I 1 •'■ '•2 'te 3/3 között ne jöjjenek létre túl nagy különbségek az anyagi érdekeltség, vagy fejlesztési lehetőségek terén még akkor sem, ha ezt a két vállalat munkája, termelési eredményei egyébként teljes mértékben indokolják. Mondanom sem kell, hogy ez a tendencia nagymértékben fékezi az uj mechanizmus Kedvező hatását népgazdaságunk fejlődésére A gyorsabb, ereuményeseob előrehaladásnak a fentiedhez szorosan kapcsolódó másik igen fontos eszköze a munkafegyelem megszilárditása, a fokozottabb erőfeszítésre, teljesítményre való erkölcsi ösztönzés. Nyugtalanító jelenségnek tartom, hogy egyre nehezebbé válik ennek az ösztönzésnek a negativ formája, a fegyelmezés. A munkaerőkinálat jelenlegi helyzete amúgy sem kedvez azoknak a vállalatoknak, illetve gazdasági vezetőknek, amelyek az országos átlagnál szilárdabb munkafegyelem meghonositására törekszenek. Olyan körülmények között, amikor a szakmák és foglalkozások többségében munkaerőhiánnyal küzdenek a vállalatok, semmi sem akadályozza a dolgozót, hogy az átlagban két hót és másfél hónap között terjedő felmondási idő leteltével, otthagyja azt a vállalatot, ahol érzése szerint túl nagy követelményeket állítanak vele szemben. Ezzel szemben a Munka Törvénykönyvében hangoztatott elvek ellenére úgyszólván lehetetlen felmondani egy olyan dolgozónak, aki a vállalat vezetője szerint nem megfelelően végzi munkáját,' vagy nem alkalmas munkakörének betöltésére. Sajátos módon nem is a szakszervezet az, amelyx ezt x lehetetlenné teszi, szerencsére a szakszervezeti vezetők rendszerint elég érettek ahhoz, hogy megértsék: a dolgozók és a vállalat érdeke egyezik a tekintetben, hogy meg kell szabadulni a nem megfelelő munkatársaktól. Ezzel szemben kezd kialakulni egy olyan gyakorlat, hogy a munkaügyi viták eldöntésére hivatott szervek mintha legfőbb hivatásuknak tekintehék egyes dolgozók védelmét a vállalattal szemben, ahelyett, hogy a vállalatba tömörült dolgozókat is védenék egyegy fegyelmezetlen vagy hasznavehetetlen munkatárssal szemben. Előfordult, hogy párttag munkatársunk ellen fegyelmit indítottunk, mert munkafegyelmet sértő magatartást tanusitott.] A párttag dolgozónk levelet irt a Központi Ellenőrző Bizottsághoz és ennek alapján - mielőtt a kiszabott fegyelmi büntetés jogerőre emelkedett volna vizsgálatot indított a dolgozó védelmében. A másik olyan lényeges kérdés, amely véleményünk szerint nem kap kellő súlyt az irányelvekben, a kultúra kérdése. 2)£ | : —----------------------------------------------------------—-----------------------------------------------------------*— A ® ■ ' '