Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1962-10-20 - 1962-10-21
' b./ Azzal, hogy alvállalatok biztonsági okokból negyedévvégi szállításra vállalnak kötelezettséget és ennek alapján terveznek, már eleve elvetették az egyenletes termelésből és szállításból származó előnyöket. Ez az előny ugyanis kisebb mértékben érvényesül, mint az ha megelőzik, hogy a negyedév közben történő szállítások késedelemből kötbér fizetés szármáz©U. c./ A vállalatok a negyedévvégén mutatkozó nagyobb mértékű termelést azáltal tudják elérni, hogy a csúcs termelés időszakának megfelelő nagyságú gyártási kapacitást kötnek le, /állami beruházási keretből/, mivel a felügyelet gyakorló szerveknek rendszerint „nem áll rendelkezésére a tudományos alapon felmért kapacitás értéke, amelyekkel az egyes gyárak rendelkeznek. d./ A „negyedévvégén a termelésnél "semmi sem drága" a vállalatoknál és„minden áron be akarják hozni azt a lemaradást, amelyet re a tervidőszak többi részében elmulasztottak. A terv össz mennyiségének teljesítése ugyanis a gyárnak közvetlen anyagi okokból is érdeke. I e./ A negyedévvégén megbomlik a gyár szervezettsége. Az egyes vezetők rendszerint nem azzal foglalkoznak, ami beosztásuknál fogva szükséges lenne. A gyárak szakembereinek az egyenlőtlen termelésről általában a következő véleményük alakult ki: I Nem jó az anyag-ellátás /megjegyzendő, hogy a felszínen mutatkozó anyagellatasi zavar éppen a negyedéves visszaigazolási rend — szer miatt keletkezik, ami az anyagellátást lökésszerűvé és tervszerűtlenné teszi./ re vélem®ny az» h°gy a gyárnak nincs elegendő anyag tertaléka, felkész„„áruja, "előretartása". Néhány üzem„már a szokásosnál nagyobb anyag tartalékot kapott azonban néhány hónap után újra egyenlőtlenné vált a termelés, mert ezzel még az alapvető okot nem szüntették meg. I Azt is áréitják,„hogy a termelési folyamatban csak az utolsó műhelyeknél van hajra. Ez persze a valóságban nem igy van. Fenn áll azonban, hogy a hajra mértekét az utolso munkafázist végző műhelyeknél nagyobb mérté— a jel en 1 égi_„te„rme„lesi módszer az egyenlőtlenség szempontjából országos jellegűvé vált a szakemberek ezt ma már természetesnek veszik. Ebben a helyzetben a dolgozók a terviszak végén egészségfcelen mértékben túlóráznak, ugyanakkor a tervidőszak elején munkanelkül vannak. A negyedévvegi hajrá az ipari vállalatoktól elsősorban az export aruk szallitasa során átterjed a külkereskedelmi vállalatokra. A tervidőszakok utolsó napjainak sikerén múlik a tervek teljesítése, vagy nem teljesítése. 93 — ■— - ^ $ I * ________________________________ fa J. -____- -________________________________ —
