Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1962-10-20 - 1962-10-21
Nehéz addig gazdaságosabb megoldásról oeszélni, amíg nincs összehasonlítási lehetőség. Alternatív terv elkészítéséhez viszont időre van. szükség. Ezért helytelenítjük felsőbb gazdasági szerveinknek azon törekvéseit, amely a tervezés időszakának megrövidítesere„törekszik. A termelési idő allanaó csökkentese, komoly nepbc»zdc.sagi értékeket semmisít meg. lehet-vé kell tenni, hogy a tervező alapos, átgondolt népgazdasági igényeket kielégítő, a műszaki világ vz ínvonalának megfelelő, tervezéshez szükséges idővel rendelkezzen. A tér vezés költségei a kivitelezési költségeknek legfeljebb 3-4%-át teszik ki. Az ennél mutatkozó esetleges megtakarítás lényegesen nagyobb forint ráfizetést eredményezhet a kivitelezés során. A tervezés sürgetésénél megtakarított néhány hét pedig több hónapos „kivitelezési ide meghosszabbodással bosszulhatja mog magat.„Dolgozóink ■ termelési tanácskozásokon, taggyűléseken igen gyakran „vitat jak, kritizálják az É.M. tevékenységét. Szükségesnek látszik, hogy a minisztérium vezetői jobban tájékoztassák elképzeléseikről, a, feladatokról, de nem utolsó sorban a lehetőségekről a dolgozókat. A sok ~ jogosnak látszó kritika mellett ugyanis jelentkezik bizonyos ttt• ' relmetlenség, túlzott igény, amely nem számol a népgazdaság lehetőségeivel. Ez a türelmetle..ség nem rosszindulatú. Javasolom, hogy a„ minisztérium pártbizottsága és a tervező vállalatok pártszervezetei közösen kezdeményezzenek találkozást a kérdések megbeszélésre. Nem megfelelő a kapcsolat a- tervező vállalatok és a kivitelező vállalatok p árteze-rvezetei között. Tudni kell, hogy a tervező vállalatok és a kivitelező vállalatok, hogy úgymondjam nem mindig és nem mindenben értenek eget. A Pártbizottság kezdeményezett egy találkozást a kivitelező és a tervező vállalatok pártszervezetei között. Ezen a találkozáson azonban olyan kínosan udvariasak voltunk egymáshoz, hogy rögtön bizonyossá vált, hogy egy sor kérdésben nem értünk egyet. Kár/, hogy a P.B. ezen kezdeményezése félbemaradt. A tervezési tevékenység mérése — természeténél íogva — nem könnyű feladat. Jelenleg a különböző tervező szervezetek ré-szint dijssay básokkal, részint ténylegesen ráfordított idő alapján prób áljuk a mérést biztosítani. A díjszabások vonalán azonban nincs minden rendben, mert„igen sokféle díjszabás van jelenleg érvényben es ezeknek elvi alapjai es szinvohaluk szintén különböző. Pl* a Mélyépterv ma 7 különböző díjszabás szerint dolgozik. Véleményünk az, hogy most már szükséges lenne egy a lehetőségekhez mérten egységes országos tervezési díjszabás kidolgozása és kötelező bevezetése. Ré en megoldatlan kérdés a tervező intézetek dolgozóinál az anyagi ösztönzés problémája. E kérdéssel már a VII. kongresszuson Kádár elvtárs is foglalkozott, azonban különböző bizottságoknak ez ügyben tartott számtalan értekezésén kivül igen kevés történt. Nem lépnek fel az itt jelentkező túlzások ellen, helyenként megmutatkozó követelőzéssel szemben. Vagy olyan nézet ellen, amikor műszaki értelmiségünk a fizikai dolgozókhoz képest olyan mértékű anyagi megkülönböztetést kiván, mint a múltban volt. Pártszervezeteink nem küzdenek az anyagi ösztönzés helytelen értelmezése és„ módszere ellen sem. Pl. a prémiumok megállapításánál,a dolgozók jul É_________________________________________________________ 2/3
