Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1959-10-24 - 1959-10-25
I ’ 1 3!) 7/1. Felszólalásomban egy kérdésssel - az egyetemen folyó világnézeti nevelőmunkával kívánok foglalkozni. A párt határozatai előírjak számunkra, hogy nem akármilyen tanárokat, jogászokat, tudósokat, hanem szocialista szakembereket kell az egyetemen képeznünk társadalom számára. Ezért a politikai nevelő munka megjavítása áll most munkánk középpontjában. E téren az elmúlt években jelentős eredményeket értünk már el. De kétségtelen az is, hogy az egyetem padjait elhagyó hallgatók jelentős részénél még sok polgári,kispolgári nézet található. Jelentős részük - többségük - nem áll még a marxizmus-leninizmus alapján. Ezt az iskolákban, hivatalokban, üzemekben dolgozó kommunisták tudják, , it n ^ . 4. E helyzet megváltoztatása igen bonyolult, sokrétű, nehéz feladatot jelent az egyetemi pártszervezetnek. A hallgatók marxistaéleninista világnézet kialakításához mindenekelőtt a kommunisták, a kommunista tanárok olyan eszmei politikai egysége szükséges, amely nemcsak értekezleteken, hanem minden tettükben megnyilvánul, égést munkájukból árad. Csak egy példát ennek illusztrálásába, hogy az egyetemen kevés a szervezeti egység megvalósulása. Darvas elvtárs az Irószövette ség megalakulásán mondott referátumában emlitette, hogy a magukat tulé]et irányzatok kultusza, amely mögött sok esetben a polgári esztétika, sőt világnézet újjáéledése húzódik meg, az egyetemeken, főiskolákon felnövekvő irodalfiUBihal és művészettel foglalkozó fiatalság egy része legégetőbb problémáját jelenti, s itt nem. irodalmi kérdésről van szó csupán, hanem a burzsoá világnézet "legmodernebb' módszereinek behatolásáról kulturális életünkbe. Az ELTE-n sok hallgató verset, novellát irt, vagy/élénk figyelemmel kiséri a mai magyar irodalom útját és az befolyá«olja^világnézetének alakulását. A nyugati, a polgári világnézetet sugárzó irodalmi irányzatok mellett a hallgatók egy részénél fellelhető a népi irók naeianálizmus hatása. A kommunista oktatók általában — itt az irodalom síkján - a rossz— értelemben vett modernizmus és a nppi irók hatása elleni harcot .egyszerre, s egyenlő súllyal hirdetik, de egyesek gyakorlati munkájukban csak a modernizmus hatása alá került hallgatókkal foglalkoznak segitő, nevelő jelleggel, s nem biznak aboan, hogy a népi irók h&tciss. £ilá került költők) irok megtsilálják & szociulis’ts. realizmus ys utjat. , „ . , . Kisebb veszélynek tartják a kozmonolitizmus hatasat sőt a nyugati formák utánzását az epigonizmust is jogos formakeresésnek nyilvánítják néha. Mások az uj keresését is kozmopolitizmusnak minősitik, s bár általában egyetértenek a pártnak a népi Írókról hozott határozatával, szemet hunynak a hiatalóknál ennek, ami a népi irok hatasat jelenti. . ...... Mindez azthiszem világosan mutatja, hogy az eszmei, politikai egyseg megszilárdítása terén még sok tennivalónk van. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy szavakban értekezleteken egység mutatkozik 'Vagy látszik. A Tudományegyetemen, különösen a bölcsész karon az esztétikai kérdések tisztázásának és a kommunista tanárok apró munkájának, mivelezek közvetlenül hatnak a hallgatók világnézetére, alakulására, ezsroei politikai tartalmuk, súlyúk van. Ezért az egyetemen a kommunisták eszmei-politikai egységének vitákon keresztül történő gyorsabb megerősítésére, a világnézeti nevelő munka hatékonyságának megjavítása érdekéhen is szükség van. Nemcsak a fiatal irók értekelesében vannak eltérések, hanem a hagyományok értékelésében, sokszor a párt káderpolitikájának értékelésében is. A kommunisták eszmei-politikai_ egységének gyorsabb megszilárdítása mellett, hogyha teljesíteni akarjuk KB. által elénk állított azt a feladatot, hogy kommunista jogászokat, tanárokat képezzünk, másik fontos feltétele az, hogy az oktatók többsége marxísta-leninista világnézetének kialakítását biztosítsuk. . ^
