Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1959-10-24 - 1959-10-25
1 4 * • N"'-', 1 I I " ’ 1 6/l. - Xj$ '• / ."H fc. i) * Fejes István éti. az V.ker. Munkásőrség parancsnoka.. # _________ ^ _v,„_ Á pártVizo't'tsag-beszámolója emlitette, tag* a munkásőrség helyzetet. a mun^sőrség komoly éf felelősségteljes BUetót véges. 1957. február elejen k kulás idejében már konkretebb feladataink voltak, amikor a kerületi karhatal mi zászlóaljjal közösen , valamint annak idején, amikor a part utasxtasar Budapest utcáin megjelentek a munkáoörök, a munkásosztály fegyveres csapata, 4tt volt az V.ker. munkásör zászlóalj is. Itt lehetne megemlíteni az egy vés évfordulóra Való fölkészülést, és ami arra az időszakra jellemző volt. Ez azt jelentette, hogy a kerületi munkásőrség teljes fslkészültségben állott ebben az időszakban. A munkásőrség munkáját vizsgálva meg kell állapítani, hogy az első időszak a szervezés időszakára esik, amely 1958 májusig tart, míg a második időszak 1958 májustól napjainkig. Az első időszakra jellemző volt, hogy a szervezés időszakában azok az elvtársak jelentkeztek a munkásőrségbe, akik elsősorban a pártszervezet újjászervezésében is élenjártak. De ott voltak azoic az elvtársak is, akik 1919-ben fegyveresen harcoltak a Magyar Tanácsko ztarsasag megvédésében, a spanyol polgárháború idején resztvettek az ellenállási mozgalomban, valamint a II. világháború idején partizánként működtek. ^ * Ez a két időszak komoly feladatot jelentett számunkra. Nemcsak a kiképzési feladatokat kellett bepótolni a fejlesztés következtében a munkásöröknek, hanem elsődleges feladat volt a zászlóalj egységesítése, politikai szilárdságának novelése és amak a harci szellemnek a fenntartása, amely a megalakulás percétől az elvtársak között kialakult. Ne hogy azt higyjék az elvtársak, hogy ez mind simán te ment. Nem. Igen komoly segítséget adtak az idősebb elvtársak, akik rendelkeztek a szükséges harckészséggel, politikai tapasztalatokkal ás módszerekkel. Nálunk is előfordult olyan vélemény egyesektől, akik nyíltan kimondották, hogy miért most jönnek az elvtársak - főleg 1958-ra volt jellemző - hol voltak eddig. Ilyen vélemények az alapszervezetekben is megvoltak, amikor azok az elvtársak ftkxk később akarták pártba való belépésüket, szintén .tapasztalható volt es taggyűléseken felvetették, hogy hol voltak eddig. A párt szervezetei ós munkásőrség között végzett munka azonossága megmutatkozott. A gazdasági konszolidációval és a pártszervezetek egészséges fejlődése segítette az ilyen helytelen nézetek megszüntetését. Ka már nyíltan kijelenthetjük, hogy ^ ez a múlté. Ehhez hozzájárult a közös munka főleg az 1957-58-as választások idejen, ma már a legjobb elvtársiasság jellemzi a rendőrség, honvédség és munkásőrség kapcsolatát. A K.V. határozata hosszabb időre megszabta a munkásőrség feladatait. Ezt mx munkásörök is megtárgyaltuk, konkretizáltuk a saját területünkre. A,területi bizoutte ság adott segítséget ehhez. 7 tagú bizottság vizsgálta az V.ker. munkásőrség munkaját és a területi V.B, határozatát zászlóalj gyűlésen Marosné elvtársnö személyesen ismertette. Az ismertetést követő vita igen élénk volt, volt egy-egy Helytelen nézet egyes felszólalók részéről, azonban a munkásör elvtársak bátran bírálták a zászlóalj vezetését és az egyes paranssnokok módszereit. Követelték a következetes munkát a vezetőség részérül éa a felelősségre vonást is mindazokkal szemben, akik a zászlóalj harckészségét hátráltatják munkájukkal. A zászlóalj gyűlések komoly politikai életről tanúskodnak. Komoly segítséget jelentett a kerületi szinten összehívott titkári slapszervi értekezlet, ahol tájékoztatták a titkár elvtar^ sakat a munkásőrség helyzetéről és kértük segítségüket, illetve, hogy komolyabban foglalkozzanak a munkásőrség tagjaival. Ennek gyakorlati eredménye a Nehézipari Minisztériumban, a Kohó- Gépipari Minisztériumban, az Élelmezési Minisztériumban, Munkaügyi Minisztériumban, hogy a párt V.B. feladatává tűzték a munkásőrség munkájának megvizsgálását. Ennek tudható be, hogy a Nehézipari Minisztérium harmadik századának 4. szakasza, amely vissza volt esve, ma a századunk egyik legjobb szakasza. Az uj kiképzési évben a katonai ismeretek egész sorával kell a munkasöröknek megismerkedni. Ezt csak szívós munkával lehet elérni, kérem az elvtársak segít ségét abban, kisérjék figyelemmel a munkásörök munkáját, legyenek kemények a hiányosságokkal szemben. % 7 q í ... . /
