Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1959-10-24 - 1959-10-25
azokkal a pedagógusokkal, akik ennek fontosságát még nem értik tovább folytassuk az eszmei harcot a munkásosztály vezetoszerepenek elismerése érdekében. A művelődéspolitikai irányelveinkben az oktatás területére kitűzött feladatokat csak az iskola, a család, a társadalom összefogásával tudjuk megvalósítani és azokat a problémákat, amelyek az ifjúság nevelése területén jelenleg mutatkoznak, csak e közös összefogással a pártszervezet megfelelő segítésével, iránymutatásával leszünk képesek eredményesen megoldani. A világnézeti nevelés egyik legjobb és leghálásabb eszköze népművelés területén az ismeretterjesztő munka. Ezen a területen az ellenforradalmi események után igen szép eredményeket értünk el. Amig 1956-ban mindössze 252 előadás volt, ly57-ben 2o8, 58-ban 65o, 59-szeptember végéig 57o előadás megtartására került sor. A nagy számszerű eredmények mellett komoly minőségi javulást is tapasztaltuk. így pl. 1957- ben az előadások lb %*a, 58-ban 2o, 59-ben 27 %-a filozófiai, illetve politikai jellegű előadás. Az előadók is arra törekedtek, hogy a különböző témájú előadásoknál világnézeti nevelést is adjanak a re hallgatóságnak, azonban még az elmúlt évben is csak elvetve találunk a világnézeti nevelést közvetlenül szolgáló természettudományos előadásokat. Ugyancsak kevés a pedagógiai tárgyú előadások száma is. Az ismeretterjesztő előadások számbeli növekedése ellenére„az elmúlt években elógge elhanyagult terület maradt, a kerületi munkásszállások kulturális ellátása. A népművelési csoport és állandó bizottság a múlt év közepe óta rendszeresen foglalkozik a munkásszállásokkal, a nagyobb munkásszállásokon havonta 1-2 alkalommal rendeztünk ismeretterjesztő elsősorban természettudományos előadásokat. Ugyanakkor illetékes szakszervezeti bizottságok felé is javaslatokat tettünk a tématerv összeállítására. Ily modon a szállások egy részénél már konkrét eredményeket értünk el. Az ismeretterjesztés másik legfontosabb formája a könyvtári munka. Kerületünkben a két Szabó Ervin könyvtárfiókon kivül kb. 3oo üzemi könyvtár látja el a kerület lakosságát és az üzemek dolgozóit. A re könyvtárak általában főleg a Szabó Ervin könyvtárfiókok igen szép látogatottságnak örvend. Az üzemi könyvtárak munkája azonban propa-„ ganda szempontjából nem tekinthetők kielégítőnek, nem fordítanak elég gondot a kdnyvkiállitások, ankétok szervezésére. Kulturális nevelő munkánk másik igen fontos területe a művészeti csoportok tevékenysége, valamint a színház, mozik hangverseny és tárlatlátogatások szervezése. Annak ellenére, hogy az ellenforradalmi^események után itt is értünk el eredményeket,nem mondható kielégítőnek az öntevékeny művészeti mozgalom. Kerületünkben mindössze „15 színjátszó csoport, 5 tánccsoport, 7 énekkar és t> zenekar működik. És ezeknél a működő színjátszó csoportoknál is nagyrészónél öncélusággal találkozunk. Fő feladatuknak kizárólag a szórakozást„tekintik. Ezért a népművelési csoport fő feladata az elkövetkezendő időbennem a csoportok számának növelése, hanem tartalmi munkájuk megvalósitása# Ugyanakkor a hivatalok és intézmények üzemek partszervezetinek komolyabl: gondot kellene fordítania arra, hogy a kulturielelősi feladatokat milyen személyek töltik be. Mert az a tapasztalatunk, hogy ezen a területen, de különösen a közönségszervezés területén elég sok deklaszált elem található, akiknek munkájában meg is mutatkozik, hogy nem elsősorban azokra a darabokra szerveznek közönséget, amelyeknek„témája nevelően hatna a dolgozókra, hanem elsősorban a szórakoztató könnyű műfajú darabokra. A tanács népművelési csoportja és állandó bizottsága a kerületi pártbizottság segítségével ezen személyeket felülvizs- 125________-8- „ 35 1
