Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/1)

1959-10-24 - 1959-10-25

még csak kompromisszumos megoldáshoz vezetnek. Még vannak...olyanolL,. akik nyilvánossá? el ott. elítélik..a kettős. nevelést, de attgteKjFgFr-__ latában eltürék jkl. VagKrtakratttartücozunk. azzal,, hueM£dgns Hiik~uiT~1Feszft az olrtatteneveloliuiikartszetvalassza. Az órákotL-lfilyp szakmai'munka ió. ^e a mindennapos torádé-S-QZ psztaljkozosseggel „ "egyéTTkéhttá"gyen^^ az aha fi i r] ajiRc, re® yIMsa.ro rírrnn. Vfl.ov nani törődnek eléggé a kanula-Vilagnazeti novelesevelMeg mindég Vannak vulgáris szólásszermegállapitások anélkül, hogy a téma többoldali megvilagitásával dialektikus felépítésével az ertelemre, az érzelemre hatnának. Különösen vonatkozik ez a megallapitas a íontos történelmi évfordulókkal kapcsolatos órákra, amelyeken a történelmi események ugyan megkapják a megfelelő hangsúlyozást, de nem került az óra középpontjában olyan fontos nevelésügyi feladat, amely az esemé­nyek mellett mélyreható, szociális érzelmi momentuáokat vált ki. Bár a szocialista épités alapvető kérdéseiben tantestületeink állás­­foglalása egységes, azonban sok kérdésben még tovább kell szilárdig­­tani és fontos feladatként áll előttünk a testületek eszmei, politi­­y-s kai és pedagógiai egységének megteremtése. Igazgatóink jelentős resze„ ■ az elmúlt évben félreérthetetlenül megtette a donto lépést ezen a terü­leten. Minden alap megvan arra, hogy az eddigi eredményeinkre támasz­kodva a pártszervezetek megfelelő segítségével ebben az iskolai tanév­ben még jelentősebb lépést tudjunk megtenni a pedagógusaink világnéze­ti, politikai állásfoglalása tekinteteben. Az ifjúság világnézeti nevelése területén is értünk el eredményeket akár az ifjúság világnézeti nevelésének kérdését, akar az ifjúsági szervezetek felé való törekvés, akár a fizikai munkáról alkotott fel­fogást tekintjük. Ezt a rendkívül fontos feladatot az ellenforradalom előtti időben nem kezeltük jelentőségéhez mérténkell-o„súllyal. Meg­látszott ez 1956 októberében, amikor keserűen döbbent ra társadalmunk arra, hogy ifjúságunk egy része miként vált az utca ellenforradalmi hangulatának eszközévé; Az ifjúságunkra három közösség hat az iskola, a család és a társada­­re lom. H-a ezek a közösségek ellentétesen hatnak a gyermekre, ezeiko­­zött felölrődik, vagy gondolkodásában zavarodottá, jellemében es ma­gatartásában is kétarcúvá, ®inikusá lesz. Rendkívül lenyeges tehat a nevelést betöltő közösségek hatása, egysége..Ennek megteremtése mind­három közösség egyenlő nagy felelőssége. Kerületünkben is találunk számtalan olyan családot, ahol a gyerekaeveles felelősseget kizáró­lag az iskolára szeretnék áthárítani, holott végeredményben mégis a család az, ahova a gyermek elsődlegesen tartozik. Nincs igazuk azoknak, akik unoa untalan arról beszélnek, hogy ifjúsá­gunk cinikus, perspektivátlan és nihilista. Persze ilyenek is vannak közöttük, de kevesen. Ifjúságunkban általában természetes szükséglet­ként él a munka, a szakma elsajátításának igénye, sót nem ritka a komoly hivatástudat megnyilatkozása sem. Nem altalanos azonban közöt­tük a fizikai munka megbecsülése, mely a nevelő munkánk egyik fogya­tékosságát tükrözik. Iskoláink világnézeti politikai nevelésének határozott eredménye a tanévben nemzeti ünnepeink színvonala, hangulata, tartalma. Különö­sen nagy jelentőségű és elmélyült volt szinte kivétel nélkül valameny­­nyi iskolában a magyar Tanácsköztársaság 4o. évfordulójának megunnep­- 6 - 7 3J '

Next

/
Thumbnails
Contents