Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1959-10-24 - 1959-10-25
alapján élüzem lett a Pénzjegy Nyomda, a Zrinyi Nyomda és a Vízmüvek. A bérrendezések, az életszínvonal emelkedése és a megnövekedett idegenforgalom következtében fokozódott a fogyasztók igénye a jobb minőségű termékek iránt. Az Óra- és Ekszeripari Vállalat pl. egyre -jobb ékszert és órát értékesít. Az Irodagépipari Vállalat üzeméhez uj„egységet csatolt, exportját megháromszorozta, több üzem uj gépekkel fejlesz - tette termelő berendezését /pl.Kossuth Nyomda, Akadémia Nyomda, stb./ A Vízmüvek javította a fogyasztók vízellátását. A Takarító Vállalat egyre jobb szolgáltatást nyújt a dolgozóknak, stb. • 3./ Az ellenforradalom utáni politikai fejlődés. » " - H, ......- ' ' " L Az ellenforradalom az üzemekben komoly politikai károkat oko-1 zott. A dolgozók elkeseredtek azok miatt a hibák miatt, ame -lyeket a régi párt- és államvezetés elkövetett. Az emberek re egyrészt a csalódások miatt, másrészt az ellenséges ellenforradalmi propaganda tevékenysége következtében elfordultak a párttól és igen sokan az ellenforradalom befolyása alá kerültek. Megbénult a gazdasági és a politikai munka, csaknem mindent élőiről kellett kezdeni. A MDP feloszlatása utáni idők - ben - ha kis létszámmal is - sorra alakultak meg a vállalatoknál a MSZMP üzemi pártszerveze tei.- Az uj pártszervezetek megkezdték szervezett harcukat a tömegek bizalmának visszanyeréséért, az ellenséges propaganda leleplezéséért, az ellenfor - r-adalmi elemek eltávolításáért és a becsületes dolgozók meg - nyeréséért, a gazdasági élet és a politikai élet újbóli meg - indításáért. Ez a harc nehéz akadályokba ütközött. Az ellen - forradalom jelszava volt, hogy nincs szükség „üzemi pártszer - vezetekre, a szakszervezetek függetlenek a párttól és elsősorban a dolgozók érdekvédelmét kell hogy ellássák, A szakszervezetek részben, a megalakult munkástanácsok pedig csaknem teljes mértékben az'ellenforradalom fészkei és bázisai voltak. ■ Sok helyen eltávolították a kommunista vezetőket, felszámolták a korábbi teljesítmény-bérrendszereket, normalazitást „hajtottak végre, nagyobb béreket állapítottak meg, követelték az ötnapos munkahetet, lerombolták a korábbi' munkaverseny mozgalmat, az állandó sztrájk felhívásokkal szabotálták a gazdasági munkát. Az ellenforradalmi elemek hirdették a „többpárt-rendszer szükségességét, beavatko*zásnak tekintették és kiáltották ki azt, hogy a Munkás-Paraszt Kormány az ellenforradalom leverésére segítségül hívta a szovjet fegyveres erőket. A volt gazdasági és politikai funkcionáriusok egy része megaavarodott, megingott és cserbenhagyta a pártot. Az ellenforrad^lom fellazította az erkölcsöket, a munkaerkölcsöket is, a társadalmi tulajdon megóvásának fontosságát is, teljes volt az eszmei „ zürzarar. Fokozta a nehézségeket az a körülmény is, hogy néhány korábbi pártvezet.őség agresszív, parancsoló, adminisztratív módszerekkel dolgozott /pl. Fővárosi Foto Vállalat/. Ilyen nehéz körülmények között kezdték meg munkájukat az uj MSZMP pártszervezetek. A pártszervezetek az ellenforradalom óta eltelt idő alatt nehéz, de eredményes harcot vívtak az ellenforradalom káros gazdasági és politikai örökségének felszálót A I ______ ’ ^ - 2 - • 112
