Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1959-10-24 - 1959-10-25
> i - 1’ ,’té Xn/kmWA , tertv, V tété ' ‘fis ® níí -V , te , >' fi < mm ' ' , ' ||„ ii iir f-n—— ‘"tété: re®3 :7 Ktété! Ú /tétetett®® 7 ] ,.•>Ytt-tró i té^rt rótt tété :té/rttétété qmmtimmmlmmmm ;; ■■{ ' " ....... ..........' ' " ró J mm >- "'r-: - - bHEt■ ró I." rói . ró - 2 - ' ltí:i I I I , '' ■ ■ I ' ® - y. '-te®'tel lő eredményt a pártszervezeten belüli egység megteremtésében. Bár mindkét helyen vannak elvtársak, akik szilárd elvi poli- „ tikéval, őszinte*; nyilt légköi megteremtésével igyekeznek előbbre jutni ebben a kérdésben. : ' ' ' A pártfegyelem terén i3 vannak kivánni valók. Tunyaság tapasztalható a párt feladatok vállalásánál é3 végrehajtásánál. Az MHS, Hazafias Népfront, pártszervezetében fegyelmezetlenség mutatkozik a taggyűléseket való részvételben.,valamint abban, hogy egyes elvtársak / vezető beosztásúak is / nem végzik el a rájuk bizott feladatokat, lazaság mutatkozik a pártoktatásban való részvételnél is. A Pedagógus párttagok között nem egyszer szembe kell szállni, azzal a téves nézettel, amely szerint vezető állásokat lehetőleg minden esetben párttagokkal akarnak betölteni, A pártonkivüli pedagógusok között a vallásos nézetek még mindig ,Y ró erősen hatnak. Főleg idős és aloótagozatu tanárok között. A kö'r~s zépiskolai nevelők egyrészéről megállapítható, hogy megértette rendszerünk követelményeit, magáévá is teszi, de nincs eléglerkölosi ereje ahhoz, hogy felszámolja magában a már formálissá vált vallásos megnyilvánulásokat. Ehhez a pártszervezet kevés segítséget adott. Ez évben világnézeti kérdésekkel foglalkozó ankéttokkal, előadásokkal és uazzal kívánunk segitenl, hogy minél több pedagógus filézéfiai oktatásban részesüljön. Bár a pedagógusok között a vallásos nézetek még mindig elég erősen hatnak, mégis a legnagyobb akadálya a fejlődésnek, a naciónalizmus volt. Ha valamilyen konkrét formában azébakerült ez a kérdés akkor legtöbbször a dolog megkerülése, vagy a néma hallgatás jelezte, mennyire mélyen problematikus ez a kérdés a legtöbb pedagógus gondolatvilágában. Főleg a trianóni határkérdésnek értelmezése tisztázatlan, v Nem ilyen mértékben jelent problémát, hogy egyesek nem értik a munkásosztály vezető szerepének kérdéseit. Pld: az István-téri iskolában az egyik tanár a tantestületi ankéton felszólalásában elmondta: a munkásosztály vezető szerepét most el tudja fogadni, de a jövőre nézve dogmatikusnak tartja azt, mert a szocializmusban régi értelmiség nem lesz, a munkások pedig értelmiségiekké válnak. Más ifeltolában is szó volt az értelmiség vezető szerepéről. Az értekezleteken többen helyesen reagáltak e kérdésre. Az oktatás során kiderült, hogy a pedagógusok jelentős részénél meglepő tájékozatlanság uralkodik, olyan alapvető ideológiai - politikai kérdésekben, mint pld: a társadalmi formák fejlődése, az állam, a demokrácia, diktatúra kérdései 3tb. Végül igen sok esetben a jó szándékú, őszintén fejlődni kívánó nevelőknek is napról - napra gondot jelent a mindennapi munka során a marxizmus- leninizmus tanításainak alkalmazása a nevelő munkában as egyes szaktárgyak tanítása során, • / • A se ! —— 7 | í ______ . _____________, _______... .faré________________________ ^
