Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1959-10-24 - 1959-10-25
3/2- ,r I ' ,C| ' ' . ' ' 13 / V ' | - ( v• | meglepi az embert. Ugyanakkor nem jelent semmi uj vonást,vagy fordulatot a szovjet politikában, hogy a szovjet kormány a jelenlegi nemzetközi helyzetben az általános és teljes leszerelésre tesz javaslatot. A javaslat megtétele a szovjet politika logikus következménye volt, olyan lépés, mely a szocialista külpolitika természetéből fakadt. Raálisan persze egyáltalán nem lehet arra számitani,^ hogy a teljes és általános leszerelés most már viszonylag rövid időn belül megvalósul olyan formában, és abban az ütemben, mint ahogy azt a szovjet javaslat ajánlja. Maga Hruscsov elvtára is kijelentette, hogy a szovjet kormány ezt a javaslatot tárgyalási alapnak tekinti, s hogy a leszerelés kérdése olyan komoly dolog, amelynek gyors megoldása nem. várható. Miben áll hát akkor a gyakorlati jelentősége? Elsősorban abban, hogy a nemzetközi politikában további erjedést és mozgást indit el, mégpedig a béke irányában, és a háborús erők ellen. Emlékezzünk rá, milyen folyamatokat inditott el a Szovjetunió Seriin státusának rendezésére és a német békeszerződés megkötésére tett javaslata. Állásfoglalásra és legalább is komoly kompromisszumra kényszeritette a tőkés államok kormányait. Ezt most som kerülhetik el. Az általános és teljes leszerlésről adóló szovjet javaslatot tehát tekintsük ahnak a nagy offenzivának a részeként, amelyet a Szovjetunió te évek óta a béke fenntartásáért folytat. Ezekbe az összefüggésekbe f-y helyezve kéll értékelni a leszerelési javaslatot. A Magyar Népköztársaság dolgozói e javaslat megtételéből nem vonhatnak le valami ájyanféle következtetést, hogy most már kisebb a szerepe a katonai szolgálatnak és kiképzésnek hazánk fegyveres védelmezésének. Ez a helyzet teljes félreértése és nagy hiba lenne. A II. világháború utáni nemzetközi politika minden tapasztalata azt mutatja, hogy a békepolitikát csak a háborús erőkkel vivott harc utján —politikai, diplomáciai és ideológiai harcról van szó - lehet sikeresen érvényesíteni, s akkor, ha a szocialista tábor minden adott helyzetben a • szükséghez képest katonailag erős, - legyőzhetetlen. Ez arra az időszakra is érvényes lesz, amikor a leszerelés ügye, kimozdulva a jelenlegi holtpontról, - bizonyos ütemben és mértékben - megindul a megvalósulás utján. . A jelenlegi nemzetközi helyzet helyes órtékeléséhez tartozik az is) hogy azt a változást, amely a tőkés nagyhatalmak külpoliti^ Icájában megindult, ne tekintsük egyértelmű és befejezett^'eredménynyék, hanem csak kifejlődő tendenciának, amelyet ellenőrók leereszted tűzhetnek, fékezhetnek és meg is állíthatnak. Az Egyesült -Államokban is erős és befolyásos az a réteg, amely a -hidegháború fenntartásán, aőtx továbbélő zéslén buzgolkodik. Nem kell nagyon visszamenni a múltba példáért. Ceylon és Irak vezetői ellen elkövetett alja merénylet. Millerand elleni gálád támadás, az ujabban a légtérbentlebegő propaganda léggömbök szennyes anyagai, a üibeti kérdés napirendre tüzese, stb. mind azt bizonyítják, hogy igen nehéz ezeknek az uraknak lemondani arról a sokszor megátkozott éa részekre már majd nem megehetetlenné vált húscafatról, amit a leigázott népek irablása utján zsebelnek be. Az, hogy ezek után-milyen gyomruk van ezeknek az emberüknek, én azt hiszem ennek közelebbi megvilágítására itt nincs szükség. A hidegháború híveinek még nagy befolyása van az Egyesült Államok kongresszusában, külügyi apparátusában, a monopoltőkének fegyverkőzéssel összefonódott rétegeiben, különösen- pedig'a katonai hierarchiában, a Pentagon vezérkarában is. Nam is beszélve az amerikai sajtóról és rádióról, amelyben ma is számtalan uszító,rág; Imazó, hidegháborús cikk. jelenik meg. Az Egyesült Államok kormánya a fegyverkezésről gyakorlatilag még egyáltalán nem mondott le, o_lia fel is tételezzük, hogy Eisenhower és vele együtt a józanddo politikai körök továbbmonnek a békés együttélés politikájának megvalósításában, minden esetre kemény csatát kell megv-ivniók a háborús erőkkel szemben. Ezek az erők nemcsak az Egyesült Államokban élnek és ____________zo___________j ;- - -. .. - ■ — ■ - ..............- — — - — — ‘ _ . - - _ - . . .. . . — - . . Z: . ... .. . _. ^ _____ . ... ii ..- .____
