Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1957-06-02
A fizetóei mérleg 1957-ben úgy demokratikus, mint tőkés relációban is romlik. Ha egy ilyen ország, mint mi vagyunk, amely nyersanyagban szegény / 47 nyersanyagra van szükség éa ebből nálunk 6 található meg/, s az aluminium feldolgozása is problémát jelent, mert kevés szenünk van, a ennek következósekóp a villamosenergia-ellátásttnk sincs, akkor az ilyen országnak a műszaki fejlettségét fokoznia kell* s az anyagmegtakaritás kérdését is előtérbe kell helyezni* Uj gyártmányok létrehozásával, több munkaráfordítással olyan cikkeket kell gyártanunk, melyekért tőkés devizát kaphatunk. Mezőgazdasági vonalon is rosszul állunk, mert 1952-53- évtől kezdődően nem fedezi a mezőgazdaság a szükségleteinketn 1934-38 között az ország exportált búzát, különböző állati termékeket és takarmányt is, 1952. után ezekből a cikkekből is importra szorul# Pedig a mezőgazdaság tudná helyreállítani a deviza-helyzetet, Pe.i ák Etoil elvtára Állami Gazdaságok Főigazgatósága, Két kérdést vetett fel. Egyik az, hogy a párt elég népszerűtlen fel/~N adatokat oldott meg az utóbbi időkben, s nem tapasztalja azt a jelenséget, hogy pártonkkvüliek jönnének problémáikkal a pártszervezetekhez, Arra kell törekedni, hogy a pártot® megszeretessük a pártonkivülie&cel is. A másik amit felvet az intrika kérdése* Megemlíti, hogy ez nem jellemző az egész Ország területére, de egy-két példát felemiit. Egyes pártvezetők: részéről nincs egyetértés a régi pártvezetés raegitlésóbei% Az MDP mezőgazdasági politikáját illetően, s egyes átigazolási területeken. Tudjuk és látjuk, hogy a revizionizmus a főveszóly és ez ellen kell harcolnunk. Tudni kell azt is, hogy az ország nagy számban kispolgári rétegekkel van tele., Azonban a pártvezetés kérdésével kapcsolatosan. Elmondja, hogy a JÚV& tagja volt egy elvtárs, aki beszólt arról, hogy milyen halatlan érdemei vannak Rákosi, Gerő elvtársaknak, de egy szóval sem emliti meg azt a munkát, amelyet Kádár elvtárs és a többi elvtárs tettek az® ellenforradalom után, s lényegében az itthagyott piszkot kellett nekik kitakarítani. Piros elvtárssal kapcsolatban felvetődött, hogy miért kellett őt határozatilag eltávolítani azonnal az országból, a hogy ez halatlan dolog* Ezeknek, akik igy beszélnek, részben igazuk van, amikor az eddigi eredményeinkről beszélnek, de nem szabad elhallgatni Kádár elvtársék hatalmas munkáját sem. Volt egy főosztályvezető, akit a párttagság nem vett fel párttagnak, mert igy nyilatkozott ” Kádár és wagy imre összeboxoltak azért, hogy Rákosit kicsapják és a ,vógón Kádár Nagy imrét győzte le% Ilyen ember kérte hogy vegyük őt fel a pártba, s amikor közöltük vele, hogy nem vagyunk hajlandók felvenni, abszordumnak tartotta^ Solvóm Mihály elvtára É,f% Beszél arról, hogy ki kell választanál a becsületes, oaztályhü értelmiségieket, s akkor a többi, aki még ma ingadózik, az is mellénk fog állanlt6 Elmondja, hogy egyes fasisztákat, akiket át ők elküldték, azt más minisztérium, vagy egyéb állami hivatal felvett. Azonban az ellenforradalom alatt nem voltak szívbajosak a fasiszták, hogy kommunistákat kitegyenek az állásukból. Mi azonban törvényes alapot keresünk arra, hogy hogy mondjunk fel nekik. Hát, ha éppen erről van szó, javasolja a Munkatörvénykönyv átírását* L -r , L ; ^ - ....——— r
