Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1957-06-02
j.YYY'Y. j • . // | nikumok, egyetemek levelező tagozatairól lemorzsolódnak. Nagy a számuk azoknak Is, akik ugyan nem morzsolódnak le, de teljesen formálisan tanulnak, örülnek ha átcsúsznak egy-egy évfolyamon, csakhogy befejezzék az iskolát. Tehát nem akarják a tudást megszerezni, csak éppen vé^ik iskoláikat. Ezek az elvtársak nem készülnek arra, hogy átvegyék a gazdaság egyes parancsnoki posztjait az osztályellenségtől. Ez pedig súlyos mulasztás, de nemcsak az érintett személyek részéről, hanem minden pártszervezet részéről is, amely nem foglalkozik ezzel akérdéssel. így azután olyan fonák helyzet alakul ki, hogy a taggyűléseken, vagy akár a vasárnapi V.Kerületi aktiván jogosan szidják a régi műszaki értelmiség áruló ellenséges részét, de sokszor olyanok is, akik viszont maguk teljesen felelőtlenül tanulnak a technikumokon és boldogan morzsolódnak le, amint lehetőségük van rá /igy pl. különösen nagy számban az október utáni hónapokban./ Fentiek alapján javaslom* 1./ Hozzon az Országos Pártértekezlet határozatot, amelyben - figyelembevéve a műszaki értelmiséggel kapcsolatban kialakult helyzetét - kötelezze a Központi Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg a levelező technikumi, egyetemi oktatás helyzetét, az említett sj iskolák és a pártszervezetek tevékenységét ezen a téren. Elemezze ki a fogyatékosságokat és az eredményeket. Vizsgálja meg azt,hogyan tudnánk ezeket az oktatási formákat felhasználni arra, hogy kellő > ellenőrzéssel, szigorú tanulási fegyelemmel, a rátermett munkások kiválasztásával, 4-5 év alatt nagyszámú gazdasági vezető kádert "* állítsunk be a különböző vezető állásaikba. Meg kell vizsgálni azt is* hogyan lehetne kiterjeszteni a levelező oktatást különböző területekre, ahol még nincs olyan. A levelező hallgatók instruálását nem lehet kizárólagosan az egyetemre bizni, mert a jelenlegi gyakorlat szerint általában teljesen elhanyagolják a levelezőket és úgyszólván mindenkinek a lelkiismeretére bízzák, hogy tanul-e, vagy sem. Tehát célszerű volna /VU . az elvégzett elemzések alapján aaétíUff a MiniS2tertanacs*dÉ határozatot hoznfi* amely elsősorban a gazdasági vezetőket kötelezné te arra, hogy az iskolákra küldött dolgozóikat a legszigorúbban ellenőrizzék és megadják a szükséges elméleti segítséget. E határozatban még más hasonló kérdést is tárgyalni lehetne /pl az egyetemek, iskolák és annak a vállalatnak, intézménynek kapcsolata, amely az iskolákra küldte a levelező hallgatókat, stb./ A Kormánytól ilyen segítségre volna szükség, mert az egyéb kedvezmények /szabadság, olcsó tanulási lehetőség/ teljesen egyedülállóak a kapitalista országok viszonylatában és egyik nagy kulturális vívmányunk. Ugyancsak határozatban kellene kötelezni a Pártszervezeteket* hogyan foglalkozzanak a levelező hallgatókkal. E teren nem ártana visszatérni az illegális munkás mozgalom ^egyéni nevelesi fór- _ májára, arra, ahogyan a tapasztalt mozgalmi ember a fiatal es fejletlen elvtársat nevelte, beszélt vele, együtt tanult vele, hogy felvilágosítsa. Az a véleményem, hogy saját értelmiségünk kialakítása szempontjából sok területen az általam javasolt módszer bizonyos értelemben annak a láncszemnek a megtagadása, amely gyorsabban realizálódik és biztosabban számunkra, mint az ifjú diákok egyetemi képzésé /bár ez utóbbi is fontos/. nwwi | . . . \ I
