Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1957-06-02
I I I 1- 2 -A dolgozó nép mélyen elitóli ezeket és a'legszigorúbb büntetés kiszabását követeli számukra. Bár igen sok jelenség arra mutat, hogy a biróságok egyes Ítélethozatalnál inkább dicsérnének, mint büntetnének. Szerintem pártunknak és kormányunknak alaposan a körmükre kellene nézni egyes biréknak és megvizsgálni, hogy egyáltalán alkalmasak-e erre az állásra. / Az a véleményem, javaslatom, hogy folyamatosan fentről lefelé, a személyzeti osztályok felállítása utján ót kell vizsgálni állami életünk egész területét ós meg kell tisztítanunk közéletünket a még ott megbújó ellenséges elemektől. Ha nem tesszük ezt, akkor előrehaladásunk lassubbodni fog, a pórt befolyását nehezen fogjuk tudni kiterjeszteni ós apróbb konliktusokra is számíthatunk, mert ezek az elemek behúzódva a gazdaság, a kultúra egyes pozícióiba, nem nyugszanak és számíthatunk arra, hogy tovább tevékenykednek az ellenforradalmi ideológia terjesztésében ós erőik összeszedésében. A másik kérdés, amiről röviden beszólni akarok - a bürokrácia és ennek vadhajtásaként mutatkozó protekció.; Jó lenne, ha valaki össze tudná Imi, hogy vezetőink az utolsó ^ év alatt hányszor harcoltak szavakban és nyilatkozatokban a bürokrác . ellen és hányszor tettek Ígéretet arra, hogy a -túlzott központosítást megszüntetik és növelik a hatáskörét a közép es alsó szerveknek. Persze ezek a nyilatkozatok és Ígéretek, minthogy kevés volt a tett mögötte, - nem vitték előre a kérdés megoldását. ügy gondolom, itt lenne az ideje annak, hogy Pártunk, koimányunk moBt már konrétan határozná meg azt, hogy milyen minimális hatáskört kell adni a közép- és alsófoku szerveknek 03 igy véget vetne annak a bizonytalanságnak, amely e téren megbénítja a tanácsok, a megyék és egyéb gazdasági szerveink munkáját. Elmondhatjuk, hogy ugyanígy állunk a protekcióval, vagy még ennél is rosszabbul, mert ennek a területe egyre szélesedik és hovatovább átölelik az egész életünket. Ma mór szégyenli az ember - nem a protekciót, hanem azt, hogy a kérelmezőt elutasítsa ós nem protezsálja, mert az vált koztudattá, ^ hogy az elvtársi segítség minden ügyben szükséges. Egv kicsit eltulózva - kezdődik ez azzal, hogy egy anya szülni akar, s egy jó kórházba kér protekciós levelet. Majd kéri, hogy a gyermeket csecsemőotthonba, az óvodába, később a gimnáziumba, majd az egyetemre juttassuk be, - hogy legyen a gyereknek ösztöndíja, aztán helyezzük megfelelő munkába, járjunk közre, hogy nagyobb fizetése legyen, hogy lakást kapjon, azután Iparengedélyt, önállósítás! kölcsönt és végül magasabb nyugdijat, majd mint utolsó befejező része ennek a protekciónak, hogy járjunk közre abban, hogy a Kerepesi - temetőben is jó sirhelyet kapjon. Ez ugyan el van tulózva egy kicsit, de én azt hiszem alig lehetne a mi életünkben ma már olyan területet találni, ahol az emberek tudomásul veszik, hogy ott protekció nélkül is el lehet intézni az üeveket. Vallon hová fejlődnek a dolgok, ha nem tisztítjuk meg ettől fokozatoséin felülről lefelé a párt és az állami szerveinket. A protekció sok esetben korrupcióvá bővül és ^yan kivételezéseket hoz létre, amelynek elkeserítő, lázitó erejű hatásét a Rajkóiéval nem rendelkezőkre alig lehet szavakban kifejezni. Most különösen érvényesül ez a protekció azon a területen, ahol igen a viszony, pld. a lakáskiutalások, lakáskarbantartások, álláskeresések vonalán. Ma már sok embernek az a véleménye, hogy be kellene^ tiltani egész állami életünkben, különösen a vezetők vonalán azt, jj á _________________________________, , _ / _ .
