Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.9.a/11)

1987

I

Az újpesti kommunisták többsége a reálishoz közelállóén értékeli az ország gazdag sági helyzetét, általában egyetért a párt gazdaságpolitikai céljaival, a megoldásra kijelölt feladatokkal. Ugyanakkor erősen vitatják a gazdaságpolitika eszközrend^ szerét, módszereit, s keményen kritizálják a gazdaságpolitika megvalósulásába. gyakorlatban.

Sok esetben nem tudják követni a különféle jelenségek, intézkedések okát, szándékát, miértjét, mivel a párt gazdaságpolitikai gyakorlata sok kérdésben előbbre jár, mint az elmélet - tehát az ideológiai háttér bizonyos, kidolgozott elemei nem mind közismertek, s nem általánosan elfogadottak. Pl. sokan helytelenítik, hogy gazdasági-társadalmi kibontakozásról beszélünk társadalmi-gazdasági helyett.

Ez azért van - mondják -, mert nem tisztázták megfelelően az okokat, hiszen gazda- CT sági bajaink társadalmi talajon keletkeztek. A szocializmus építése hazánkban nem

I

úgy megy, ahogy elhatároztuk. Mi elvekben vagyunk humánusak, gyakorlatban nem.

(Vö.: munkanélküliség a kapitalizmusban, szegénység-szociálpolitika nálunk.)

Nem biztosítottuk a gazdasági alapokat, tartalékaink nincsenek. Mi magunkhoz képest vagyunk lemaradva, ezért társadalmi a probléma. A kibontakozásnak innen kell kiindulnia!

A párt és az állam viszonyában többen hivatkoznak a konvergencia-elméletre.

Általános vélemény azonban, hogy növelné a kibontakozás hitelét ha a vezetésben nemcsak helycsere lenne.

Í

Az új kormányprogramot csak új vezetéssel lehet eredményesen megvalósítani. Ehhez át kellene értékelni a magyar foglalkoztatás - struktúrát is. Ma nálunk ha valaki elér egy pozíciót, csak vertikálisan felfelé mozog. Ki kell dolgozni egy horizontális mozgást, hogy tudjon megújulni! A tévedés lehetősége legyen adott, de nem folyamatosan! A visszavonulás becsületes útját meg kell teremteni!

Sok kritika éri az elosztási viszonyokat, a bérrendszert. Dilemma: értékarányos fizetés (azt becsülni, aki azt végzi, ami értékesebb); vagy munkavégzés szerinti (a vállalt munka legjobb tudás szerinti elvégzése)? Nálunk leginkább a beosztás szerinti bérezés érvényesül.

Komoly ideológiai problémát okoz az a tétel is, hogy szocialista gazdálkodást folytatunk kapitalista pénzügyi- és adórendszerrel. Sok szó esik emellett az érdekviszonyokról, de érvényesülésüket nehezíti, hogy nincs meg a pénz és az eszköz hozzá, stb.

1 1

’i 1

IYl I

I 1

' -Y01 1 '

I I

__________________KVT________________________________ J, .