Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.9.a/11)
1987
! b./ A „nnumrt, hazaflság. a nemzettudat, a proletárinternacionalizmus fogalma, értelmezése a sokat vitatott kérdések sorába tartozik. A pártszervezetek e kérdéssel nem reszortfeladatként foglalkoztak, hanem az Ideológiai, a politrkal munka minden területén érvényesíteni Igyekeztek követelményeit. Törekvésük célja az volt, hogy minden réteggel megértessék, elfogadtassák: nemzeti önértékelésünk alapjai csakis gazdasági és kulturális teljesítő képességünk lehet, amely erertnényeinket növeli, s tovább erfisíti nemzetközi megbecsülésünket. Hangsúlyozták, hogy különösen fontos eleme a szocialista hazaflságnak a haza vedelme. Rámutattak arra, hogy a szocialista országok szövetsége, együttműködése elveinkből, közös céljainkból következik és megfelel nemzeti érdekeinknek. Azonban a párttagok már megszerzett történelmi ismeretei sem mindig megbízhatóak. — Ebben szerepe van egy-egy történelmi korszak megítélését szolgáló, - olykor szubjektív töltésű - társadalom-magyarázatnak és annak, hogy a marxista társadalomtudomány adós maradt e témakörhöz kapcsolódó, a konkrét társadalmi valóságot elemző tudományos megállapításokkal, összefüggések, következtetések feltárásával. (Pl.: I nemzettudat és nacionalizmus megkülönböztetése, a burzsoánemzet és a szoc.nemzet megkülönböztető vonásai, fejlődésének jellegzetességei, a szoc. hazaflság es proletárlnternaclonalizmus összefüggése, változó tartalma, követélménye stb.) Tapasztalataink szerint a szocialista hazaflság és nemzettudat, a proletár^ internacionalizmus az emberek többségének tudatában ösztönösen, a gyakorlati tapasztalatok és a propaganda által közvetített, gyakran ellentmondásos ismeretek hatására formálódik. A nemzettudat kapcsán sokan úgy fogalmaztak, hogy „nálunk krízis helyzetnek kell bekövetkeznie ahhoz, hegy felfedezzük magyarságunkat és az ezzel kapcsolatos kötelezettségünket." Ez is alátámasztja annak sürgősséget, r* hogy tartalmilag is meghatározzuk a szocialista hazaflság gyakorlati kbvetelmenyrsndszerét. Az utóbbi években - a gazdasági helyzet romlásával párhuzamosan meg gyengült az emberek jelentős részénél a szocializmus iránti elkötelezettség, a szocializmusba vetett hit. Körükben élénkülő nyugatimádat tapasztalható es e; még táplálja az a tény Is, hogy reformtörekvéseink során a nyugati tőkés országokból vesszük a követendő példákat. A nrnletárinternaclonallzmus gyakorlati megvalósulása sok vitás kérdést vet fel, keverednek a realitások és a túlzások mögött megbújó nacionalista elemek Nehezen viselik el az internacionalizmussal járó kötelezettségek telgeslteset, kulon választva a nemzeti érdekeket a nemzetközi szocialieta érdekektől. Mind 3 SZÜCla‘ lista világrendszerrel, mind a harmadik világgal kapcsolatban felmerült, hogy ess akkor adjunk segítséget, ha az nekünk ^gtérül. A vélemények szerint erőnkön felül áldozunk, s ez már veszélyezteti népünk életszínvonalát is. ' | M____Jj í . . ........../• '
