Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.9.a/11)

1987

Úgy vélik, hogy az érdekek bonyolultsága , az érdekegyeztetés konfliktusai szükségessé teszik a párt vezető szerepének következetesebb érvényesítését, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztését.

Emellett megjelenik az a vélemény is, hogy a párt átfogóan és konkrétan túl sok kérdéssel foglalkozik. A mindennapi munkában, a politikai gyakorlatban keverednek a helyi irányitás és az operatív közreműködés elemei. Ezzel összefüggésben gyakran tapasztaltuk, hogy megkérdőjelezik a párt szerepét és részvételét a gazdaságban, a kultúrában.

Úgy vélik, hogy az állami és párt hatáskörök összefonódása révén válnak a határozatok végrehajihatatlanná. Ma kormány elleni bizalmatlanság ezért - értelemszerűen - a párt elleni bizalmatlan-I

sággal is párosul.

Megfogalmazzák azt az igényt, hogy a párttestületek szakmailag alátámasztott, de politikai döntéseket hozzanak. Legyen hosszútávú társadalmi - gazdasági cselekvési program, mivel napjainkban túl sok a rövidtávú döntés! A társadalmi es tömegszer— vezetel^önállóságga és felelőssege erősödjön, mert az ellenőrzés, a felelősségrevonás, a következetesebb végrehajtás csak igy érvényesülhet •

A párt megitélése összefügg az altalanos politikai es gazdasági helyzettel, az adott munkahelyi, intézményi . pártszervezet CT politikai munkájával, s az adott reteg helyzetével. A hallgatók többnyire spját személyes helyzetük, tapasztalataik alapjan általánosítanak /ami összefügg politikai felkészültségükkel is/, s ezért a legfontosabb — minden témakörnél felvetődő — kérdés az életszinvonal alakulása volt.

Mindezek következményeként a párt befolyása, hatása minden rétegben csökkent, aminek jól érzékelhető jelei vannak. A gazdasági, s részben politikai bizonytalanság deffenzivába szorítja a párttagok véleménynyilvánítását.

JU3_ j

í • /. ' „