Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/11)
1985
l..l """""I ■II iéSÍ ü ■ i I ! ■ >;, :0p, Miigéíl ‘ iiH Wfg ! •I I , ']- 5 -A szocializmus politikai gazdaságtanának oktatása ebben az évben megkövetelte, hegy a program szerinti tananyag elsajátítása mellett érdemben foglalkozzunk a XIII. kongresszus irányelveiben felvetett gazdaságpolitikai kérdésekkel, felszabadulásunk 40. évfordulójával és a gazdaságirányit&si rendszer továbbfejlesztésének elméleti-gyakorlati kérdéseivel. A A tapasztalatok a szocializmus politikai gazdaságtanának oktatásában a következőkben összegezhetők: A termelési viszonyok értelmezésénél általános jelenségként értékelhető egyrészt bizonyos leegyszerüsités, másrészt bizonytalankodó polemizálás. A tulajdonviszonyokat, osztályviszonyo-CT kát és elosztási viszonyokat tisztán értik, ha azokról kategórikusan, mint tőkés vagy, mint szocialista viszonyokról beszélünk. De már kevésbé tapasztalható az az egyértelműség az azonos típuson belüli változások, módosulások megítélésében. A tananyag is hibáztatható abban, hogy a termelési viszonyok köréből kihagyják a termelő egységek és a termelő ágak közötti 7. '<}’// j [ . 7.y-; 7>. kapesolatok társadalmi formáját. Ide is visszavezethető, hogy nem volt egyszerű megértetni, hogy napjainkban amikor a gazda®. x I | -- ||| * ságir&nyitási rendszer továbbfejlesztését napirendre tüztük, akkor valójában a termelési viszonyok tökéletesítését határozj | tűk el Vissza-visszatérően megjelent a különböző anyagok tárgyalása során az életszinvonal, a külgazdaság és a likviditás összefüggése. Láthatóan sokkal egyszerűbben él az emberek megítélésében a likviditás gondja, mint az valójában. Eléggé tömeges az a vélekedés, hogy túl nagy árat fizet a társadalom azért, hogy megőrizhessük nemzetközi fizetőképességünket. A legtöbb vita az áremelések, a hazai infláció ténye, értelmezése körül bontakozott ki. Ez egyrészt elméleti oldalról is felmerült, mint olyan jelenség, ami a szooialista gazdaság viszonyai között korábban elképzelhetetlennek minősült volna. Sokkal inkább azonban a társadalmi-gazdasági hat&sa, a társadalomra, az egyénekre, mindenkire, mint fogyasztóra gyakorolt terhe került a vita élére. v-** f ; ? L ----------------------------------—----—.............. * ■ ú 7 ’ ■ ■--------------------------------------------------—r---------------------------------------------------------. . • /■