Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.9.a/11)

1984

i— ' 1 ■ ■ —i

I j

I j

I I

wxm mx&&- 8 -; te . . I , ... \ :

Míx te;x:-:.'xxte

CT:: ■ ■ ■ I

hx'

:

leti PB közművelődési feladatterve hasznos útmutatást nyujl

j

tott a helyi párt-, társadalmi- és tömegszervezetek számára

í

saját munkájuk értékeléséhez és a további tennivalóik méghaiífpx I f.yyy ® 00/''

tározásához0 Az együttgondolkodás és cselekvés megkönnyitéséhez^áilapot biztosított az 1982. szeptember 20-án megrendezett

újpesti Közművelődési Aktivá is.

A munkások műveltségének alakítása változatlanul kulcsfontosságú politikai és gazdasági kérdés volt. Befolyásolta a munkáshatalom, a munkahelyi demokrácia gyakorlásának színvonalát,

^ a vállalatok gazdasági tevékenységének eredményességét. A felgyorsult gazdasági változások - a termékszerkezet módosulások - a szakmai képzésben és továbbképzésben is megkívánták a rugalmasságot, az alkalmazkodó készséget.

A munkahelyi művelődésben mind nagyobb szerepet vállaltak a vállalati művelődési bizottságok. Javaslattevő és véleményező munkájukkal sikerült előbbre lépni a helyi koordináció megvalósításában, s tevékenységükkel elérték a művelődésre felhasználható pénzeszközök jól összpontosított és hatékony felhasználását. Változatlan gondot okoz azonban a bizottságok - sokszor reprezentatívnak tűnő - Összetétele, aminek gyakran az a következménye, hogy más függetlenített népművelő hiányában a VMB-titkár operatív feladatokat lát el a nagyon fontos ct "koordinátori" munkája mellett, illetve helyette. Kisebb üzemeknél, intézményeknél még csak nem is függetlenített a titkár.

A szakmai felkészültséggel és nem megfelelő gyakorlattal rendelkező VMB tagok és titkárok számára megfelelő segítséget

| I

nyújthat a jó tematikával, előadókkal rendelkező kerületi Módszertani Klub, amely 1981 óta működik a kerületben. Az itt szerzett ismereteket azonban kevésbé hasznosítják a gyakorlatban.

Az utóbbi években jelentősen csökkent a dolgozók gimnáziumaiban és szakközépiskolában továbbtanulók száma.

A felnőttoktatási tervek főként a termelést közvetlenül segitő szakmai képzésre korlátozódtak, s ebbe az irányba orientálták a dolgozókat. A nagyobb tudást adó középiskola elvégzésének anyagi és erkölcsi ösztönzőit még mindig nem si’ í . ’ f t':

í 4 . / .. Y