Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.9.a/9)

1986

felhalmozási adó /18 %/ is terheli a llzing-dijat, másrészt azért, mert az első belföldi lizing-szerződóst nyújtó vállalatok /pl. Interinvest/ jelentősen visszaéltek a kezdetben monopol helyzetükkel. így történhetett meg, hogy pl. az Újpesti Gyapjuszövőgyár Az Interinveut utján kötött lizing szerződése keretében úgy fizet évi 20-22 %-os bérleti dijat 5 éven keresztül,hogy az 5 év elteltével a gépeket 70 % -os maradvány-értéken kényszerül visszavennie, ugyanakkor most kötött ós . külföldi bank beiktatásával bonyolított lízingje bárlefa ti dija hi .sonló, de a gépeket 5 óv múlva 0,5 %-os, az'' |||||

az jelképes mnrodványórtéken kapja vissza. ító|||Y

Általábf n nz u jellemzőbb, hogy a szerződések 5 óvre szólnak, kivétel ezalól a Tungsram számítógép-bérletei, amelyek általában 36 hónapra szólnak, a több*, konfigurációt tartalmazó gépek esetében 48 hónapra. jh i»j 01 HHl'

Meghatározó - legalábbis n termelő-berendezések lízingje esetében,- hogy n vállalatok nem szocialista exportjuk növelését váll; ltúlc olyan mértékben, hogy a nettó deviza hozam többlete 5 óv alatt fedezze a bérleti dijat. /Az Újpesti Gépelemgyár belföldi gép-bérletó- A nói nőm kényszerűit természetesen többlet tőkós export

vállalására./

A gépek, berendezések általában 5 óv eltelte után kerülnek n bérlők birtokába 0-2 % közötti jelképes értékkel •

I tóote 'tólYlót Vfl.nv, « ütairnrl

I Vfljrvt n ,,1rvon.l , «•« m

/•wt&'fti'to-.vW, • *»««$*•g/

ben vár ni"* ólé póni;. g|||

1 — " " l^^jWIWIIWIPWWi^—" Í