Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.9.a/9)

1986

A 3.sz. mellékletben összegeztük a kerületi iparvállalatok nem rubel elszámolású exportjára vonatkozó főbb adatokat és százalékosan kifejezett trendeket. Dói érzékelhető a vállalatok ezirányu készsége ós vállalkozó kedve, amely a belföldi piac beszűkülésével, s a Rbl-elszámolásu érté­kesítés korlátaival összefüggésben fokozódó jelentőségű, sőt esetenként szinte létkérdéssé vált. Ezt a folyamatot sürgeti ós gyorsitja a valuta árfolyamok előzőekben em­­litett alakulása miatt a tőkés eredetű import Ft-ban növek­­, vő költségkihatásának 9züksógszerü mielőbbi kompenzálása i9. ■ > V>\ ' y 7; v>':; ’■ ■ A gépipari vállalatok 1985. I. feléhez képest 123 %-ra nö­velték nem rubel elszámolású exportjukat, az újpesti Góp­­elemgyár a jelenlegi rendkivül alacsony árak miatt még kere­si a termékei számára alkalmas, előnyösebb árakat kináló vevőkört, s nem kivánja a nyomott áron történő értékesítés következtében várható veszteségeket vállalni. Éves szerződéses állománya mógcsak részben, mintegy 75 %-ig van kitöltve. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat éves szinten az 1985. óvi export szint tartósát tartja lehetségesnek. A vegyipari vállalatok a tekintett viszonyítási időszakhoz képest 133 %-ra teljesítették nem rubel elszámolású export­jukat . A könnyűipari vállalatok többsége látványos exportnöveke­dést ért el, ami az előzőekben adott elemzés szerint komoly kockázatvállalással jellemzhető, gazdasági kényszerként tekinthető. Kerületi szinten az iparvállalatok nem rubel elszámolású exportja igen örvendetesen, 131 %-ra nőtt 1985. I. félévéhez képest. A vállalatok többsége élni kiván azokkal a preferen­ciákkal, amelyek a nem rubel elszámolású export meghatározott értéknél nagyobb mértékű növelésével nyerhetők el. Néhány /;o j 2.2. A nem rubel elszámolású export . . . . ./• ,

Next

/
Thumbnails
Contents