Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/9)

1985

'y'Jk\'7í'\ '•"•••MR jl ? } Ú'r„■

A TUNGSRAM RT. is hangsúlyozza a konkrétság fontosságát. Megfogalmazásuk szerint: "A vállalati munkaverseny irányításában a súlypont a gyári Munkaverseny Bizottságokra helyeződött át.

Úgy látszik, hogy a súlypont eltolódást sem a gyárak gazdasági vezetése, sem szakszervezetei, KISZ szervezetei kellő időben nem érzékelték, sem a központi szervek nem kezdeményezték."

Mindkét vállalat úgy véli, hogy a GMK-k megjelenése nehezebb helyzetet, úgyszólván konkurenciát teremt a munkaverseny mozgalom számára. A TUNGSRAM RT. szerint, "Az a tapasztalat, hogy a munkaverseny-mozgalom által ma nyújtható anyagi, erkölcsi elismerés nem tud a GMK nyújtotta lehetőségekkel versenyezni.

Mig a GMK-kban egy órára a kategória bérek 3-4-szeresét lehet megkeresni, az éves vállalások kiemelkedő teljesítése sem jér érzékelhető anyagi elismeréssel"l

A CHINOIN már tovább megy a probléma puszta megfogalmazásén.

Véleményük szerint elkerülhetetlen a két jelenség egyidejű létezése. Megfogalmazásuk szerint:

"Szocialista munkaversenyben pozitív irányú folyamat kezdődött el, annak ellenére, hogy a VGM-ek megalakultak és hatékonyan dolgoznak.

Fontos feladatnak tekintjük, hogy a két látszólag ellentétesen ható tényezőt /szoc.munkaverseny - VGM/ elvszerü kompromisszufa mok utján közelítsük egymáshoz, egyik ne zárja ki a másik lehetőségét. Alapvetőnek tekintjük az uj Munkaverseny Szabályzat elkészítését, amely rugalmasan, az új igényekhez igazodva, elvileg és konkrétan szabályozza a munkaverseny mozgalmat".

Véleményünk szerint a fent idézett, vállalatok által felvetett problémák valóságos problémák, melyek a versenymozgalom bizonyos fokú megújulását igénylik. A munkaversenymozgalomnek erre az intenzivebb alakulására három tényező együttes hatása kedvező lehetőséget is ad. Ugyanis- az 1984. év végén megjelent Mt-SZOT-KISZ KB. együttes szabályozás módot ad arra, hogy a versenymozgalom további fejlődésében a munkahelyi jelleg legyen a meghatározó.

I

,7 I : , Y.;// •

Ol $ f

I

i