Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.9.a/9)
1982
XÉ/'X |jVj tó fa 41 ; ‘X J í!i$ 'fiiíi y\ 2 iismziiá ‘ i • kY'Y • H. Nagy et.: felkérésre a tervezett bérgazdálkodési alternatíváról adott rövid tájékoztatót. Kesztyűs et.: tájékoztatott arról, hogy a jelentés nem került sem VB, sem PB ülés elé, hanem a havi információs jelentés mellékleteként fog megjelenni. Mivel az 1981. évi várható és a mérlegutáni tényhelyzet megitéléee lényegében azonosan értékelhető, s előbbivel a GB mér foglalkozott, ezért elsősorban az 1982. évről előterjesztettekhez kért véleményeket. Lázár et-sal egyetértve ennek sorén javasolta kiemelni: a tőkés export és import alakulásét, az export ösztönzés megítélését /a dinamika és az ösztönzés összefüggését/, a költségek alakulását, a létszám helyzetet, végül az 5 napos munkahét és a kisvállalkozások kérdéseinek aktuális részeit. Junkert et.: az anyag kiegészítéseként ismertette a pártszervezetek állásfoglalásét az 1982. évi tervekről, s a főbb levonható következtetéseket. A A napirendhez kapcsolódóan elhangzott vélemények: Ma-iorosi et.: a kutatók több helyről is kapnak pénzt, ráadásul az előállított termek költségterhelóee nem azonos az ipari vállalatéval, kedvezőbb annál. Szélt a rugalmas tervezés igényéről, év közben is kell tudni a terven változtatni. Gondként jelezte, hogy az OBV mér 1984-re vállal munkát, de még az 1983. évi szabályzókat sem ismerjük. Az 5 napos munkahétről eddig kedvező a tapasztalat. Az OBV 1982. évi termelési érték csökkenése torzit, mivel az 1981. évi bázist més jeltegü tevékenység elszámolási akciója emelte meg erősebben /110 millió Pt-al/» Anyagköltségeink aránya nemzetkösi összehasonlításban magasak, de ennek megítéléséhez kevés külső adat áll rendelkezésünkre. Gondként jelezte, hogy az uj kisvállalkozásoknál a megtakarított bér helyben marad, mig a vállalatoknál nem, pedig ott jelentős a kapacitás kihasználatlansága. Az ösztönzésnek inkább a nagyipart kellene vonzové tenni, ez 5-10 perspektívájában komoly nehézségek forrása lehet. *v- * v | i' \ y H. Nagy et.: a kritikus pontok megítélésében Lázér és Kesztyűs et.-akkal _ egyetért. A külpiaci helyzet romlik, a rendelések visszaestek, s az állami támogatás a tőkés exportot nem ösztönzi. Kedvezőtlen, hogy növekszik az adózatlan elvonás, növekszik az energiaköltség, a technika váltáséra ninos lehetőség, s ezt halmozva a vállalatok nem tudják elviselni. Következmény piacról való kiszorulás, a visszakerülés nehéz. Javasolja jelezni annak felülvizsgálatét, helyes-e a nyereség előtti adó elvonás, ez a versenyképességet csökkenti. Meg kellene tudni határozni a $ kitermelés optimális szintjét, meddig érdemes, s a többlet export termelésben ennek alapján tegyük érdekeLrtté a vállalatokat. Erősíteni kell a költségosökkentésreösztönző személetet. Javasolja az újítási díjazás felülvizsgálatát, hogy azt az adózatlan nyereségből lehessen fedezni. Az éves terv egyre inkább keretszám, rugalmasan kell tudni kitölteni. Szükségesnek tartja a kevesebb rendelkezésre álló bérből is a differenoiélást. Pelveti, hogy a bonyolult jogi szabályozásokat érthetőbb nyelvezetre kellen "lefordítani". Kevésnek tartja vállalatainknál a kutató, feji^ztő műszaki értelmiség arányét /a fele a nyugatinak/. feljár et.: a kerületi adatok alapján indokolatlannak tartja a kutatóknál az ipari vállalathoz képest magasabb bért, ill. bérnövekedést, ez t ^o i ____________ - ■ - - ■ |............................ - ■■ - - -. M...........................................................I I . ■. — - - ' " !|| J.
