Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.9.a/9)

1982

I Bihari et.

Jellegzetes a gyár helyzete, hogy a központ egyben gyáregy«

ségi is, de ezt nem is szabad elkülöniteni. Az érdekeltség a piacon jelentkezik, itt a gyár egy egység. E mögött az egységek belső rendszerét is ki kell alakítani, bár elsősorban morális jelentősége van az eredményhez való hozzájárulásnak. Tapasztalata szerint területileg kissé túlhajtott az önállóság, as elszámolási modell kialakítása. Egyetért, hogy alacsony bérfejlesztés mellett az érdekeltség kialakítása illuzórikus, nincs semmi húzó ereje. Csak közel 5-6%-os bérfejlesz- A tés ad lehetőséget differenciálásra. Az egyenlő munkáért egyenlő bért eleve nehezen valósítható meg olyan egységben, ahol kedvezőtlenek a munkafeltételek, több műszakos az üzem, stb.

Véleménye szerint is a bevezetés előrelépést jelentene, még morális alapon is. Kipróbált, begyakorlott rendszer lehet a jobb bérezési lehetőség elérésekor.

Reviczné et.nő

Szélesebb körű a kérdés, mint amit az anyag tartalmaz. Lassú országoson az előrehaladás, bár van gazdasági és társe^ dalmi igény. Az érdekeltségi kérdésnél a gyár adottságaitól

nem lehet eltekinteni. De látható, hogy belső érdekeltség korszerűsítésében több van a vállalatban, mint amit leírtak, ez derült ki a válaszadásokból is. Lényeges a hatáskörök észszerű elhatárolása. Elvi kérdés az időszerűség. Időszerű ebben a kérdésben lépni, nehezedő helyzetben a vezetésnek egyre jobban kell ezt lefelé továbbítani, érzékeltetni. Korábban több pénz volt, mégsem csinálták a rendszert, ezért sem magyarázható a bevezetés elodázása a kisebb pénztől függően.

A szabályzók szigorításával centralizáció tapasztalható a vállalatoknál, pedig ez nem minden területen célszerű.

i

A 2. rendszer a jobbnak tűnő. Bevezetéshez ismerni kell az egységek fogadó készségét is, egyetértés hiányában félremehet a jó kezdeményezés,

■ 23 9

,jf