Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.9.a/9)
1981
— T _L j I- 3 -3*/ Lázái* *1.1 szóbeli kiegészítőjében kiemelte b tájékoztatóban megfogalmazottak közül az alkalmazotti bérek emeléaének fontosságát, valamint utalt arra, hogy a nyereség elvonás nagysága miatt ennek kihatását jeleznünk kellene. A tájékoztató anyaggal összefüggően elhangzott vélemények* ' Majorod et.» az anyag jől mutatja be a kerületi helyzetet# A vállalatok tervezik az önköltség csökkentését, de sok a bizonytalansági tényező /pl# vaskohászati termékek évközi árnövekedése nem volt tervezhető/# A fizikai-alkalmazotti létszám és bérarányt ne központilag szabályozzuk, helyesebb lenne vállalati hatáskörben eldönteni a helyes tendenciát# * H.Nflgy et.* javasolja, hogy a termelékeny aéget ne csak ártékmutatőkalapján mutassuk be /a világpiaci árak mozgása torzit/, hanem rendeljük mellé alakulását természetes mértékegységben is# /-s Utóbbi reálisabb kópét mutat. A nyereeégelvonásnál, mint szabályozó hatásnál jobban kellene differenciálni, a piacról kiesést u.is nehéz pótolni. Főleg ez Import anyagot felhasználóknál érezhető negativ hatás pl.* BBV-nél 98 millió Ft kiesóe jelentkezik, ami jelentősen módosítja az 1982. évi tervezést. Az energia költségek állandó csökkentését változatlan műszaki ezinvonalon nem lehet megoldani. Az önköltség valóban magas, de csökkentése bizonyos latá/Pfftlzaki korlátokba ütközik. Egyetért, hogy a hoeezátávú érdekeket figyelembevéve sz alkotó műszakiakat meg kell fizetni. Tóth et.* a rossz műszaki megoldások sok esetben pónzügyi hiányosságokra is visesavezetheuők. Kötöttség az ia, hogy adott technológiához egy minimális létszám biztosítása szükséges. Fellep, et.* egyetért azzal, hogy a kerületi helyzet bsmutstásA méoján változtatni kellene. Az anyag pl.* a nyereséggel keveset foglalkozik, pedig ez jobban minősíti a munkát. A cárok termelékenység növekedési fedezetét ie jobban alátámasztaná. A termelési érték helyett /melyben nincs benno a központi támogatás/ inkább a nyereséget ás ez árbevételt minősítsük. A Termelékenységet szerinte is naiuráliákban mért adatokkal kellene bemutatni. Javasolja ennek a felülvizsgálatát. Benna et. szintén felveti, hogy a változásokat követve szemléiétünket, mérési módéterünket is korszerűsíteni kellene, mely a változások mellett ie reálisabb vállalati megítélést biztosítana. Véleménye szerint az éves teljesítés jelen időszakában reálisan még nem Ítélhető meg, ezért a megállapításokat ettől függően "tompítani" kellene. Fllipgzkl et. a volumen és érték mérést csak most vitatjuk, amikor az érték kedvezőtlenebb képet mutat# Véleménye szerint a kapitalista környezetben minden alapvetően oz érték méréséhez kötött, igy ettől nem lehet eltekinteni. Nem ez számit, hogy valaki mennyit termelt, hanem az, hogy az mennyit ér. A vállaltok termelékenységét önmaguhoz viszonyítva kellens értékelni. A megítélés alapja csak a népgazdasági általános értékrend lehet. Nem ért egyet a teljesítés megítélésének bizonytalanságával, az éves várhatót a vállalatok pontosan tudják. A BUDALAKK-nál a bért árufedezet biztosítja. \ I /
