Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/9)

1975

—T ----------■ * — 2 —

A világpiaci árak tartás változásait a gazdaságilag szUkságes mértékig a hazai termelő árakban érvényesíteni kell, hogy ezáltal jobban orientáljon a hatékony gazdálkodásra.

i ■ *

Felmerült a XI. kongresszuson a komplex program valőraváltása, a KGST

megállapodások tükrében. így elsősorban felhívták figyelmünket a termelési együttműködés és kooperáció kialakítására, a nemzetközi szakosodás megvalósítására, a Szovjetunió és a többi szooialista országgal. Napirendre került a kongresszuson a tőkés országokkal szükséges kereskedelmi kapcsolatunk bővítése is, ami elsősorban az export növelésében kell, hogy realizálódjon.

Felmerült a vállalati belső tartalékok feltársa la. Itt elsősorban a ' fs munka termelékenységében jelentkező tartalékok feltárását jelölték meg

számunkra. S tartalékok körébe; sorolható még a vállalati önköltségek ősökkentése, a minőség javítása, a munka* ás üzemszervezésen keresztül elérhető hatékonyság javulása,

]

A IV, kerületi vállalatok a XI, kongresszus határozatai alapján készülnek fel az V, ötéves tervfeladatokra. Az 1976-os uj közgazdasági szabályozók / a vállalati nyereség 35 %-os alakulása, a nyereségrészesedési adó progresszív növekedőse,stb / a hatékonyabb munkára ösztönöznek, s ennek keretében a vállalati belső tartalékok feltárását követelik meg.

A XI, kongresszus határozataiban megjelölt feladatok végrehajtása a ko,T' ' 9 i Y, *

rábbi időszaknál nehezebb és összetettebb irányitómunkát kiván minden szinten a párt és gazdasági munkában.

i ’Y'Y

Gazdasági tevéksnységünk hatékonyságának erőteljesebb hővelőse a vállalati fejlesztési célok kitűzésekor felveti, hogy vertikális, vagy horizontális felépítésű üzemek kiépítése látszik-e célszerűnek ? Azt Íbiszem ez a téma még hosszú ideig fogja foglalkoztatni az illetékeseket, miután mindkét szervezési formára bőségesen találunk példákat a szooialista és

• . ,

a környező iparilag fejlett államokban is. A jelenleg ismert tapasztalatok azt mutatják, hogy a vertikális vállalatok hatékonyabban képesek termelőeszközeiket, állóeszközeiket hasznosítani, mint a horizontális üzemek. Természetesen ez nem zárja ki, hogy vannak olyan gyártmányok, amelyben a horizontális szervezési üfeemek lehetnek hatékonyabbak. Ezért nagyon időszerű a vertikális, vagy a horizontális kapcsolatok összefüggéseinek vizsgálata.

fi I |

x Y \ *v, v %.£ H? ' ''MB ■ 'í7* ■ 1 , Yftppy . l^