Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.9.a/9)
1973
- - 5 -'f* P./ A központi éa önerőből adott bérfejlesztés együttes mértéke: /Munkásokra és termelésirányítókra, %-ban kifejezve/ :#ir:' ■ V, ' - mm ./ ■'‘ i ■■ i- 1 ; pISI Nehézipar lo,l % Kohó- gépipar 9,3 Könnyűipar textil 11,1 Könnyűipar vegyes 11,4 IV.kerűlet 10,2 % Amint látható,- a teljes bérfejlesztési lehetőség - a párthatározatban érintett dolgozókra nézve - erősen kiegyenlített. /Az átlagoshoz képest mindössze 1 % körüli a legnagyobb eltérés./ Ezt feltétlen kedvező tényezőként kell megítélni, ugyanis egy ilyen nagy jelentőségű bérpolitikai intézkedés nem hatott volna kellő mértékbon, ha az igen komoly gazdálkodási és ezen keresztül bérfejlesztési problémákkal küszködő vállalatok dolgozói - és éppen azok, akikre az irányelvek is fokozott megkülönböztetést irnak elő - saját hibájukon kivül, az átlagosnál alacsonyabb béremelésben részesültek volna. /pl. textilipar/ És itt vissza kell térnünk a központi bérfejlesztés ágazati megosztásának értékolésóhez, a&az megállapítható, hogy a központilag meghatározott bérfejlesztés mértéke az egyes ágazatokban a párthatározat céljának megfőlelőon illeszkedett a különböző szintű vállalati önerős béremelési lehetőségokhoz. /I,sz. melléklet/ .. 'sHa^ 4./ A vállalaton bolüli felosztás difforonoiálása, A vállalatok csak a szakkópzottsógro előirt 8-4 % emelésen felüli résszol gazdálkodhattak, ezért a következők osak a differenciálásra biztosított központi köpet és az önerős keret vállalati felosztására vonatkoznak* Általában az a jellemző, hogy a központilag meghatározott differenciálási irányelvekből - az átlagosat meghaladó mértékben -a nehéz, ártalmas munkák, valamint a női munkák bérszintjénak javitása omolkodik ki. í * \ 1 J; 7Z . . ____ ■ - ■ -...... 1 ■1 —- 1 — ——————>———^ t J ! . . , , ____
