Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/8)
1970-05-13
r—s 1 • »- 10 -Nekünk legfontosabb feladatunk alapszervektől a kongresszusig, reális képet adni arról az időszakról, amelyik a IX. kongresszus óta eltelt eredményeivel, gondjaival, problémáival, gyengeségeivel együtt. Egyszóval reális képet, értékelést. Ha elkészítjük az értékelést a legkisebb alapszervtől a kongreszszusig meggyőződésem, hogy ez mindenütt egy sor pozitív dolgot fog mutatni. Egy sor olyan eredményt, amellyel hozzájárultunk az ott élők életkörülményeinek javításához. Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy vegyük számba az elért eredményeinket. Ha ezt reálisan számbavesszük, ennek a 4 esztendőnek erőfeszítése, harca, munkája, a pártapparátus néha erején felüli vállalása benne van mutatni fogja hogy van értelme a munkának. Azt javaslom a gazdaság vonatkozásban, a mi belpolitikai életünk legfontosabb kérdése, akarjuk, nem akarjuk igy van a gazdaság állapota termelés, termelkéenység színvonala, munka színvonala, termékek minősége, gazdaságossága meghatározza minden időszakban a lakosság szükségleteinek kielégíthető színvonalát, tehát az ^ életszínvonalat. Ha erre gondot fordítunk, javaslom hogy a III. ötéves terv tükrében vizsgáljuk ezt a feladatot. Azért javaslom ezt, mert a III. ötéves tervtől elkülönítve ezt a-4 esztendőt értékelni nem lenne helyes. A KB novemberi határozata megállapította, hogy a III. ötéves tervet mi a legtöbb területen teljesitfjük, sőt túlteljesítjük. Méghozzá olyan területeken is, amit a IX. kongresszuson határoztunk el; a munkaidő csökkentése, anyasági segély, tsz. parasztik szociaális körülményeinek javítása, stb. Hozzátenném, előbb teljesítjük, mint ahogy a IX. kongresszus a célt kitűzte. Vegyük a 44 órás munkahetet. Erre való áttérést a kongresszus az érintett területeknek ez év végére határozta meg, messze túlteljesítettük, legalább is abban a vonatkozásban, hogy a 44 órás munkahétre áttértünk, azonban több helyen a feltételeket ehhez nem teljesítették, s ezt számba kell venni, mint tapasztalatot. A termelés, termelékenység megfelelő biztosításával egyidőben kellett volna végrehajtani, ne essen vissza a termelés, ne csökkenjen a termelékenység. Ezzel szemben az történt, hogy az elmúlt évben a termelés és termelékenység - Budapesti átlagot mondok - a termeléeenység és a termelés sem nőtt, de a reálbér, az átlagkereset, reáljövedelem az nőtt. Méghozzá a tervben elhaöározottnál nagyobb mértékben. Ezt nekünk számításba kell venni, megfelelő kritikával kell illetni. Le kell vonni a megfelelő konzekvendiát. Másik kritikai észrevétel is ehhez kapcsolódik a következő összefüggésben - ez az állami és pártfegyelmet is érinti - Mi 44 órás munkahetet határoztunk el, bár egyetértünk azzal a gyakorlattal, hogy minden második héten szabad szombatot kapnak az üzem dolgozói.Az viszont nincs rendben, hogy ezt Vváltoztatják, amikor kétnapos ünnep van, a szabad szombatot arra tartogatják mondva, hogy akkor 3 munkaszüneti nap lasz. Ilyen és hasonló esetek előfordultak, ami nem egyszerűen az önállóság félreértéséből fakad, hanem ez az állami fegyelem durva megszegése. Ezt is, mint tapasztalatot mondtam abban az összefüggésben, hogy azért az önállóságnak ilyen módon történő félreértésével is lehetett találkozni, ami nem helyeselhető, fel kell lépni vele szemben# a tapasztalatot le kell vonni. Ahhoz nem járulhatunk hozzá központi segédlettel, hogy a népgazdaság ütemességét engedjék egyes területen megváltoztatott munkarenddel a normális kerékvágásból kilendíteni. 41
