Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.9.a/7)

1960-06-01

.....

Jk. . * KH» |»É'

1,: :

Beszól arrók, hogy a brigádtagokat erkölcsi megbecsülésben kell részesíteni. Itt nem oklevelekre gondol,/mert egy időben annyi oklevelet osztottak ki, hogy azokat már nem tudják annyira értékelni/ hanem jelvényekre, amelyek hasonlítanának az élmunkás jelvényekhez.

Kérdezi - tekintettel arra, hogy 1/2 évenként kell a brigádokat értékelni - amennyiben a következő félévben nem érnek el jő eredményt, továbbra is szocialista brigád maradnak?

Javasolja, hogy ezt a felsőbb szervek tárgyalják meg, mert a meglévő rendelkezésekből ez nem tűnik ki.

»

EssöésAáiiúlx

A brigádok szervezésével kapcsolatban: üzemükben megpróbáltak brigádot szervezni, különböző műhelyekből választottak ki a dolgozókat. Azonban ez a brigád nem hozta meg a várt eredményt.

Munkájukat nem lehetett értékelni.

Szerinte minden egyes szocialista brigád fő vélkitüzését kell képezze az, hogy példát mutasson műhelyében a többi dolgozónak.

Egyes műhelyeket-kellene - elképzelése szerint - szocialista műhellyé alakítani.

lÜB&SÜ-GáSlö BZátb&l

A brigádok megválasztásánál termelési egységnek kell létrejönni. Figyelembe kell venni, hogy a brigádtagok hogyan hozhatók össze munka után.

Célkitűzések egyik részét a termelési feladatok képezzék. Ezek a célkitűzések nem egészen konkrétak. Nagyon fontos az is, hogy milyen könyveket olvasnak munka után. A brigádvezetők feladata, hogy ezeket a célkitűzéseket élővé tegyék. Mig a termelést le mérhetik, az általános műveltség emelését ilyen formában nem lehet. Fontos, hogy a brigádvezetők rendszeresen vezessenek naplót.

Tekintettel az ilyen követelményekre, természetesen a brigád^ vezető legyen a legképzettebb. A brigád tagjait neki kell összetartani. Ez azonban nemcsak a brigádvezetőre érvényes, hanem a pártszervezetre, szakszervezete ós a gazdasági vezetésre is.-’úy - I . . , A-' , * x„ i‘V V

Uim&MxUz&JSéíBu/

A szocialista brigádmozgalom, mely most van kialakulóban, gyermekcipőben jár. A IV.kerületben 1959 második felére tehető az, amikor a különböző brigádok átalakultak. Azonban ez nem egy olyan mozgalom, ahol egységes irányelvet lehet szabni. Az üzemek jellegétől függően más és más feltételek kellenek. Pl: ahol férfi munkát végeznek, és ott, ahol nők dolgoznak más igényekkel lehet fellépni.

Véleménye szerint azokat a követelményeket, melyeket kialakítottak a szocialista brigádok részére, éveken keresztül nem lehet tartani. Ha kevesebbet vállalnak, de azokat végig viszik, akkor nagyon sok eredményt fognak elérni. De azt, hogy egy-egy brigád 6 hónapon át a munka maximumát vállalja, nem lehet kívánni. Nagyon sok függ a továbbképzéstől, és szerinte erre kell a legnagyobb súlyt fektetni ahhoz, hogy jó eredményeket érjenek el. De itt is vigyázni kell arra, hogy egyénileg nézzék ezt a brigádvezetők, mert általánosságban nem lehet értékelni.

Jónak tartja, hogy a brigádok a magánéletben is talákozzanak, bár

tagjai”1 e^másfól0fávoíSlaknakI akadály°z2a> * *****

I V ■

____ — 6' ,

’ ’ 7::vŰ 7 7" . ■ ;v V, ' f ;l .__.__tói__________________________