Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1964-08-14
' • : j A párt vezető szerepe eszméink élenjáró voltában és politikánk megvalósulásában érvényesül - nem egyenlő az egyen pártok vezető, vagy nem vezető beosztáséval. Bér sokszor elhangzott a foglalkozásokon, hogy a párt a munkásosztály vezető szerepe ott ós annyiban érvényesül, ahol és amennyiben megvalósul a párt politikája. Mégis meggyőző propaganda munkával tovább kellett bizonyítanunk a tétel helyességét 03 azt, hogy nincs ellentmondás a pártonkivüliek funkcióba állítása és a part vezető szerepének növekedése között. * Vezetni* azt jelenti követnek mindkét. Igaz, az akit nem követnek az nem vezet. Gyakorlatban egyre többen teszik magukévé pártunk politikáját - coljait, akaratát, eszközeit és nktivan tevékenykedőnek r érte, Bizonyos tápot "jogos érveket" szolgáltat a helyenként fellelhető protekció, személyi kapcsolatok és összefonódások következtében jelentkező káderpolitika kusza szövevénye. Nehezíti a helyzetet, hogy néha a pártszervezet dielyes álláspontja sem tudja megakadályozni a hibás,párt politikájával szembenálló intézkedéseket. Ilyenkor hangzik el vhát ez a szövetségi politika? hol itt a párt vezető szerepe?" ilyerjko propagandistáinknak bátran ki kellett mondaniuk, nem ez nem a mi pártunk pzovetsógi politikája, de móg csak nem is torzítása, hanem ellentéte. Természetesen a helytelen nézetek leszerelése nemcsak propaganda munka alapszervezeteinknek szisztematikus szervező, káderkiválaszté munkája szükséges ahhoz, hogy ezeken a helyeken felélénküljön a párt élete, érvényesüljön a kommunisták tenniakarása, hogy eredményes /jr\ munkát tudjon végezni a helytelen nézeteket okozó hibás intézkedések ellen. I j tót A szocialista országok gazdasági együttműködéséről. I Az ez évi pértoktatásra jellemző, hogy ugrásszerűen nőtt az érdeklődés minden réteg körében a KGST tevékenysége iránt. Pártoktatásunk nagyjából - egészében választ adott - a sajté, rádió, televízió segítségével felmerülő kérdésekre. KGST szükségességét megfelelően értékelik, az értékelés azonban elég általános, ezt bizonyítja, ha konkrét kérdésekben mikor üzemeik szükséges profilváltozásairól van 3zó, vannak‘íentártáaaik. Esetenként i nacionalizmussal terhelt vélemény is. A KGST közös beruházásaival, a termelés.összehangoláséval kapcsola- 1 • toa romén álláspont bizonyos fokig felélénkítette nálunk is a nemzeti érdekek nacionalizmusba torkolódó túlhangsúlyozását. Egyik olda- | Ion a román álláspontot dicsérik, mint nemzeti érdekek álláspontját, | másik oldalról bírálják "a románok örök nacionalizmusát." Olyan előrelátó kérdések is elhangzottak, hogy a KGST-n belül a . műszaki színvonal emelkedése nyomán létrejött termék feleslegekkel _J mit fogunk csinálni. Felvetették, hogy a KGST hatáskörének kiszélesítése nem veszélyeztetl-e az egyes országok függetlenségét. Továbbá I ' • i| > ' o
