Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1964-08-14
Tf ‘............... .....í---1 j. • - :• •,. / ' i ' * " ' ' 'I 8 * A pártoktatás tartalmi tapasztalatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy "í pártoktatás különféle témáinak feldolgozás© során sokfajta téves nézettel, megalapozatlan.kijelentésekkel, előítéletekkel találkoztunk. Tapasztalataink különösen a "Szocializmus felépítésének kérdései" "A szocialista nemzeti egység utján" "Szocialista orszé- I gok gazdasági együttműködése" "Osztályok és osztályharc" cimü témák feldolgozásán és tananyagainak vitáin alapulnak. ! A legtöbb vitát,véleményeltérést a pártoktatásban és a gyakorlati pártmunkában az osztál.yharc éa szövetségi politika összefüggésének problémái váltó tták" k'iY" Nehezen értették meg jelen körülmények között az osztályharcot, ss mikor kik ellen harcolunk, nincsenek ellenséges osztályok. Néhányan túlzottnak tartják az osztályszövetsóget ós túlzottnak a válogatás nélküli bizalmat. Felvetik a munkásosztály és parasztság jövedelem különbségét, sokszor megkérdezik meddig kell még a munkásosztálynak vállalni az áldozatokat. * V Vannak elvtársak, akik általában egyetértenek ebben a kérdésben vallott felfogásunkkal, ée azt mondják más az osztélyharc és más a szövetségi politika, azzal támasztják álé, h'ogy harcunk a. régi társadalom erői ós hagyományai ellen mindaddig tart, amig ennek erői léteznek és hatnak. Ebből a helyes tételből helytelen következtetéseket vonva le azt állítják, hogy osztályharc bár.ilyen területen folyik mindig ée minden körülmények között osztályok és 'maradványaik ellen- adott esetben szövetségeseink ellen is folyik. » Bizonyítanunk kellett ós kell, hogy az onztélyharcnak és a szövetségi politikának minden időben voltak közös vonásai. A közös vonások a ^ különböző osztályok ós rétegek kölcsönös érdekeiből ós harci célok egybeeséséből fakadnak. A munkásosztály mindig a dolgozó osztályok, rétegek szövetségét kivénta elősegíteni, kiszélesíteni és tartóssá tenni. 'VN 1 ‘ , I r Éri '</J ■ Napjainkban a munkásosztály harcának alapvető célkitűzései esnek egybe a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett parasztsággal és a néppel azonosuló értelmiség valóságos érdekeivel. | Tehát politikailag hibás a merev szétválasztás éa móginkább a azembeállitás. "A VIII. kongresszus megállapította, hogy az osztélyszövetség tartalma, terjedelme ós formája a konkrét történelmi helyzet kívánta feladatoktól, valamennyi társ. osztály ós réteg politikai magatartásától függően változik." 1 Ezt a hallgatók többsége érti és elfogadja. Vitára adott okot a VIII. kongresszusnak az a tétele, hogy az ősz- 1 tályharc fő területei jelenleg: a szocialista gazdaság me&erősité- J se, fejlesztése és a szocialista tűdet kialakítása. | * I Azt mondják "úgy tanultuk, hogy az osztályharc mindig 3 területen fo- í lyik s elsődleges mindig a politikai terület, a politikai harc." Meg kellett és kell értetni, hogy az osztélyharc mindig a meglévő állapotok megváltoztatására irányul, korábbi célok megvalósulása újra | és újra változtatja az osztélyharc noronlóvő feladatait. Nyilvánvaló, j ] hogy bármely területen vivott osztályharc végső soron politikai harc. !: ' - ______ i__■ - -. . ... _ ,i_______