Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1964-05-08
' I ■m n í iSIS 7JH- • ,- 1 2I JIm; ■ ■ .mis-lenini zmus alapján állva lehet kialakítani az osztélyharc helyes gyakorlatét is. Minden kommunista és munkáspártnak kulcskérdése az osztályharc megértése és a,helyes gyakorlat kialakítása. Sz a mi pártunkra is vonatkozik. Éppen ezert folyamatosan kell foglalkozni ezzel. A kerületi I:B. tapasztalatai azt mutatják, hogy a pártvezetőségek, I pártaktivisták, párttagok átaléban értik az osztályharc elveit. A tapasztalat azonban azt' is mutatja, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában az osztályharc konkrét kérdéseiben nőm ismerik ki magukat. A helytelen politikai és elvi nézetek ellen nem veszik fel a harcot. Ez a negatív dolog az oáztályharc ellenségeinek malmára hajtja a vizet. Az osztályharccal kapcsolatos marxista-leninista tételek- , 1 re nem térek ki, ezt a párttagság érti. A párttitkár elvtársak ilyen irányú ismereteiket fel tudják frissiteni. Elsősorban a mar£=? xi Ziuus-lenini zmus elvének alapján kell foglalkozni, hogy az 03ztá" lyok létét, egymáshoz való viszonyát, célkitűzéseiket, türekvései-I két ós szövetségeseik kiválasztását mik határozzák meg? A marxizmus-leninizmus.idealista és burzsoá nézetekkel szemben világosan leszögezte a két alapvető osztály között lévő oslályok és társadalmi rétegek célkitűzéseit, az adott társadalom gazdasági alakulata illetve termelési módja határozza meg. Amilyen a termelési mód, olyanok, az osztályok egymáshoz való viszonya. Tőkés társadalmi rend: tőkés osztály ós a munkás osztály. A két , alapvető osztály célkitűzéseit nyilvánvalóan a tőkés társadalmi mód határozza meg. A magántulajdon, egyéni kisajátítás ez az alapivető ellentét határozza meg a két alapvető osztály egymáshoz való viszonyát, amely kibékíthetetlen ellentéteket hoz »agával. A mun| kásosztálynak és a tőkés osztálynak is ...ás célkitűzései vannak. A társadalmi fejlődés azt bizonyítja, hogy ez osztályharcban „in_ dig a f oltörekvő osztály győz, az amelyik a fejlődés hordozója, 1 c mindig uj társadalmi, terhelési mód alakul íi, uj társadalmi formációval. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy uj- viszony alakul ki a termalő eszközökhöz ós uj lesz a termékek élosztásának a módja is. Az osztályharc folyamán kialakult uj társadalomban az osztályharc nem zunik meg, a magén tulajdonon alapuló társadalmakban sz ura• lomra jutó osztály és az uj társadalmi., termelési mód újjá termeli az osztályellentéteket is. Ebből következik, hogy az uj magán tulajdonon alapúié társadalomban az osztályharc magasabb szinten, de tovább folyik. Ebből 0 történelmi tényből a marxizmus-leninizmu3 azt a következtetést vonja le, hogy az osztályharc a társad aló fejlődésének a hordoz ja és akkor szűnik meg, amikor megszűnnek az osztályok, kialakul az osztály nélküli társadalom és az egész világon győz a ko-mu- I nizmus. Az osztályharc átfogja a társadalmi'élet minden területét, minden részét érinti, a- két alapvető osztályt,közbenső osztályokat és rétegeket is. Az osztályharc rendkívül bonyolult valami, ennek ellenére az osztályharcon belül a marxizmua-leninizmu3 3 fő területet I jelöl meg: gazdasági, politikai ás ideológiai területét. I’tó'■ ’ iBi ^ ■lÍwf [ _ — -________________- - —- - - - V _-% - -‘ -------------— - —______._- . - - - '•A _
