Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1964-05-22
3 A fent említett vizsgálat alapján ugyancsak megállapítást nyert, hogy egyes üzemeinkben mint pl. a Bútoripari Vállalatnál a feladatok kozd tartozik ás jelenleg elsődleges feladat, az ifjúsági illetve exportbrigádok számának növelése. A KISZ termelési mozgalmainak továbbfejlesztése lehetővé tette, hogy a fiatal műszakiak nagyobb mértékben vegyenek részt a termelési feladatok megoldásában. A Kiváló Ifjú Mérnök, a Kiválé Ifjú Technikus és a Szakma Ifjú Mestere mozgalmak mind nagy lehetőséget biztosítanak a szakmunkás és műszaki fiataloknak egyaránt. 1963-ban 363 fiatal vett részt a fenti mozgalmakban, de ennek ellenére üzemeink többségében ezek a mozgalmak nem indultak be, illetve fejlődésünk igen lassú. Troblóma még az B'KT formális létezése is. Igaz, hogy ebben az évben ujabb 8 üzemben jött létre az FMKT> működnek és oldanak meg vél- 2} lalati szempontból is nagy jelentőségű feladatokat, de feladatok hiányéban igen sokszor holtpontra jutnak, újból újjá kell szervezni. Ezek az állandó újjászervezések elvonjak enegiájukat a tényleges munkától. Sok esetben azért kell újjászervezni az FMKT-t, mert nem körültekintően történt a vezetők kiválasztása, ez maga után vonja, hogy a kezde-* ti lelkesedés fokozatosan csökken, később felelőtlenseggel párosul ős bomlasztja a munkát. Összegezve, tehát az FMKT-ék működéséről elmondhatjuk, hogy az előző évekhez viszonyítva határozott fejlődés van, de ez nem egyenes vonalú, egyes esetekben visszaesés kíséri. k A Párt által meghirdetett eszmei offenziva alapján a fiatalokra társadalmilag összpontosított hatás alakult ki, melynek eredményeképpen J egyre növekszik a továbbtanuló fiatalok száma. 1963-ban 2,295 fiatal vett részt esti, illetve levelezői állami oktatásban. A fiatalok * ma már az általános műveltség mércéjét a középiskolai végzettségben f látják ós érzik a továbbtanulás szükségességét. Tudják és vállalják, hogy a társadalomnak egyre több szakképzett, jől felkészült szakemberre van szüksége. Vállalják $ég a három műszakkal járó fizikailag éa szellemileg is komoly igénybevételt annak érdekében, hogy kitűzött céljukat elérjék. Ásónkban kihatnak a fiatalok tanulási kedvére olyan tényezők, mint pL. a három műszak, illetve az, hogy a vállalatok nem tudják biztosítani a továbbtanulás feltételeit. Kihatnak olyan jelenségek is, hogy sok esetben külső felvétellel oldanak meg műszaki hiányt, amellett, hogy az üzem maga is rendelkezik erre alkalmas fiatalokkal. /Bányagépgyár, Fino^posztŐ/. Ebből adódik, hogy egyes ( fiatalok nem látnak perspektívát a tanulásban. Ellenkező tapasztalatunk van a segédmunkás ós vidékről bejáró fiatalok között, akik kö- a, zül sokan nem végezték el a 8 általánost sem és móg nem érzik szükségességét a tanulásnak. Kerületünkben 368 olyan KIsZ tag van, akinek iskolai végzettsége 8 általános alatt van. Ebből adódik az elkövetkezendő idő egyik feladata, hogy ezekben a fiatalokban elsősorban önmagukkal szemben való igényességet kell felkelteni, többet fog- f lalkozni velük. * A KISZ oktatási rendszerének különböző formái a Marxizmus-Leninizmua terjesztésének egyik hatásos eszközévé váltak. Annak ellenére, hogy sok fiatal állami oktatásban rész részt, mágia 3»7oo KIsZ tag vesz ^ részt KISZ és pártoktatésban. Emellett egyre népszerűbb a KISZ vezetőségeink körében a marxista középiskola, illetve az egyetem és ezt bizonyltja az ezévi jelentkezések száma is. A Kanizsay és Könyves j 5 \ 1 . __ _ __________________
