Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1964-11-13
fMW | : V ? . ; 7 ■ * " ' ’ k íj? ''Jl ■ ra.ré ■■ J ; rá. : ; • \ 7 • 7-'ra'; . ■ /■; - W. .'7:: ^ : ®| íj! * tói::. 2 1 Itó ’ I A vállalatok közötti eltérések, a szervezési feladatok sokrétűsége nem teszik lehetővé mechanikusan alkalmazható receptek előírását. Az üzemszervezési gyakorlatban szerzett tapasztalatok elemzése és értékelése révén azonban egyes tobbe-kevesbe általános érvényű, módszertani jellegít~megállapitásokat tehetünk. A szervezés, a vezetés feladata. Nyilvánvaló, hogy főleg a vállalatoknál - a szervezés feladatait a vezető a be°Y;ÜÜÍüÜrélen fokú vezetők segítségével maga is meg tudja oldani. & megoldás ellen semmilyen kifogas nem merülhet fel egészen addig, ami-g a vezető, a vállalat igazgatója, aszervező munka egeszet es bonyolítását biztosítani tudja. A modern nagyiparban a szervezési feladatok sokrétűsége és mennyisége azonban rendszerint meghaladja egy dolgozo képességeit es Ilyenkor^szükség van olyan szervre, amely a vezetést szervezési ^ munkájában segíti.' Nagyobb vállalatoknál több fobol all0 szervezési csoportra, osztályra lehet szükség. E szervezési csoportok, osztályok felállításakor elsőrendű szempont a-z ott dolgozók megfelelő képzettéége. Nagy gépipari vállalatok szervezesenél általában szükség van megfelelő képzettseggel és gyakorlattal rendelkező konstruktőr, gyártástechnológus, termelesiranyxtó, ügyviteli-számviteli szakemberekre? akik egyben az általános szervezés módszertani kérdéseiben is járatosak. 1 f Egyes speciálisabb feladatok esetén ez az igény bővül, szükség lehet pl. ügyvitelgépesitési, matematikai stb. szakerokre is. A csoportos szervező munka élén álló szervezőnek, vezetőnek viszont 1 nem specialistának, hanem•széles látókörrel, komoly szervezési ta- | pasztalattal és üzemgazdasági képzettséggel rendelkező szervezőnek kell lennie, akik a vállalatnál folyo kulonbozo szervező munkákat JE1 ' és az egyes specialista szakemberek munkáját össze tudja hangolni. Ugyanilyen kívánalmakat kell támasztani akkor is, ha^a vállalat a vezetés munkájának elősegítésére csak egy szervezőt alkalmaz. Sjj v .f f Minden szervező munkánál több szakaszt különböztetünk Először is a csoport, vagy osztályvezető méghabarozza, hogy milyen | cél elérése érdekében kell folytatni szervezési munkát. ' Amikor kidolgozza a feladat célját, akkor meghatározza a kulonbozo szakaszokat a munka elvégzésénél először is a célkitűzés végrtaa- . tása érdekében tájékozódik, helyzetvizsgalatot folytat, va^is lel méréseket végez, hogy milyen elemző és ellenőrző munkát kell folytatni ahhoz, hogy egy-egy üzem felmerése után a munka gazdasági eiedményekkel járjon. A második szakaszban elkészít egy részletes és rainden>elemző munkára kiható tervet, amely már magaba foglalja midnazon intezkedeseket, amelyek ennek az üzem, vagy üzemrésznek a szervezési feladatait ma- -f gába foglalja. A szervezési tervet célszerű megbésáélni az irányitó és ellenőrző feladatokat ellátó vezető beosztású dobozokkal es azokkal a beosztottakkal, akiloiek a munkáját a szervezés érdemileg , A szervezési tervben foglalt részletes javaslatok elfogadasarol megvalósitéséról végső soron a megbizo vezetőnek kell donUenie. 1 ... % I l ._____________________________________________________^______
