Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1964-10-23
.-'Si '"''I l í.\ % ' Ír, ' - ... | lí ' ■ . " ' ■' ' . ■ ' ' ,''1 ■ • ’ 7 ®Y , ■ , - " ' • 3./ Elsősorban a csúbsbizottságos és pártbizottságós üzemeknél^ tapasztaltuk, decentralizált alapszervekkel való foglalkozás abban az időszakban egy kicsit egyoldalúvá vált. Általában felvetették a decentralizált titkárok, hogy általában is, de különösen a vezetŐségiálasztások ideje alatt több segítséget várnának. Általános problémaként jelentkezik, még a titkárokkal, úgy ahogy foglalkoztunk, az alapszervi vezetőségi tagokkal már nem, illetve erre már kevesebb idő jutott. Értékelés: első időszakban bizonyos lemaradások voltak, amelyeket elsősorban a káder kiválasztásnál, részben a gyakorlati munka vitelében, főleg annak az elemzésének hiányában, amelyet ilyen munkánál előtérbe kell helyezni. A parttitkár elvtársak ilyen irányú felvetése jogos,, következő időszakban elsősorban ezen a területen kell erősiteni a munkát• 4./ Jelentkeztek olyan problémák, ami részben a tartalmi munkának a hiányosságára utal. Szervezeti részhez tartozik az ütemterv kidolgozása, tartalmi munkához tartozik: az ütemterv megvalóoitása, annak segítsége, az összegyűjtött tapasztalatok kidolgozása. Ahol decentralizált pártszervezetek vannak apártbizottságok, csúcsbizctbságok az előkészített ütemtervet a választott szerv ülésén tárgyalták meg. Általában erre az ülésre meghívták a decentralizált alapszervezetek titkárait is. A vállalati ütemterv alapján készítették elő az ütemterveket. A konkrét problémák feldolgozásához az ütemterv bedolgozásához az alapszervezetek titkárai általában nem nyújtottak segítséget. > Egy sor helyen szinte szó szerint kimásolták a kér. PB. ütem- • I tervéből, azokat a feladatokat, amelyek vállalati szinten meg~ feleltek. így nem volt mozgósító jellegű. Itt több irányú probléma jelentkezik. Általában felmerülsz a kérdés, a párttagok aktivitása az elmúlt időszakban csökkent. A párttitkár elvtársak akár üléseken, akár személyi beszélgetéseken ezt a kéfdést felvetik. Vajon nőhet-e pártszervezeteink aktivitása ha tőlük távol álló € eladatok megvalósítását visszük oda. Olyasmivel próbálunk lelkesíteni, amit más területen kell megoldani. Nyilvánvaló ilyen körülmények között az érdeklődé^ eiszürkül, ■i csökkenti az aktivitást. Ha azt akarjuk, hogy a szocialismus építésének ne csak a szürke, munka oldalát lássák, azt is lássák milyen gigantikus küzdelmet viv a magyar dolgozó nép azért, hogy felemelkedjék az elmaradottságból, akkor úgy kell megszabni a feladatokat, lelkesitően hassanak a pártszervezetekre. Ha mi ilyen hibákat követünk el, ezek nem ösztönzik a párttá-* gokat arra, hogy az aktivitásuk növekedjék. Ezért felelősnek( érzi magát a kér. PB, de azért a pártszervezeteknek is felelősnek kell érezni magukat, ^zeknek a kérdéseknek a nagy része menetközben ki lesz küszöbölve. A párttagság aktivitása a kül- és belpolitikai kérdések iránt, az o»azág gazdasági és szocializmust épito problémái iránt eléggé növekdett. I: ‘ : 9 i (p | i ffrá : .Y'.''.''tóv ; Y:VY Y" "tó "húré Yréra 7rá;®YYrá\rávrérá;; oyoy-. oxy.K.-/ . ' ' • • tó •. ]|; 7 4 i — _____ -tó_______________________________________________,______
