Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1963-11-21
^ A PB. megél lapította, azt is, azoknál a pártszervezeteknél, ahol a szortírozó tevékenység alakult ki, nemcsak a felsőbb szervek tejékoztr>tuséval kapcsolatban, hanem az alulról jövő bírálatoknál is. ^ Nem nunnk megfelelő válaszokat, ha nem tudnak adni, nem járnak utána. 1 , Az ilven módszer alkalmas arra, hogy úgy párttagjaink, mint párton ki-4 vüli dolgozóink érdeklődési köre más irányba térjen le. Elveszi tjük _ $ a politikai befolyást, ami a. párt tömegpolitikénak alakulására hat ki, azok a dolgozók, akik különböző kérdéseket vetnek fel a. pártrzsrvezetek falé, vagy háttérbe vonulnak, vagy keresik azt a módot, ahol választ kapnak," Igaz, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakulása befejeződött, az osztály helyzetekben strukturális változások következnek be, a kizsákmányoló osztályok eltűntek. Be a maradványaik köztünk élnek és szívesen adnak tájékoztatást, természetesen a saját szemszögükből. így lehetséges, mig az egyik oldalon elismerjük a marxista■ lenini sta eszmei offenziva szükségességét, a gyakorlati oldalon teret engedünk a kispolgári ideológiának. Ott ar:nál a pártszervezetnél, ahol ilyen tevékenység meghonosodott, ez a módszer nem megfelelő és a következő időszakban ezen a területen komoly változást kell elérni. Munkamódszerünknek ki kell fejezni ezt a törekvést, eszmei kérdésekben is előrehaladjunk, a. dolgozók tudatát formáljuk. \ továbbiakban a PB. megállapította, hogy a szelektáló tevékenységen belül van még néhány probléma. A dolgozók tudatának formáláséban nagy hatással van az a szintkülönbség, arai a különböző pártszervezeteink között fennáll. Az üzemi pártbizottságok, csúcsbizottságok tudatformáié tevékenységben * megfelelő szintet érnek el, többé-kevésbbc eredményesen munkálkodnak a dolgozók szocialista tudatának kialakításában. Azonban pártbizottságaink és coácsbizottoágainknák tudomásul kell venni , hogy hiába ®oznok akármilyen határozatot, ha az elakad: a decentralizált vezetőségeknél és gyakorlati mogvalóf>itása nem jut előre. Ennek a területnek a 1 4 fő, feladata, hogv megfelelő szintre emeljék a decentralizált szervek vezetőségeinek ármunkáját. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik, hogy a 7B. foglalkozott a párt demokratizmusénak elvével. Megállapította, hogy az utóbbi időszakban a demokratizmus és a centralizmus elszakadt egymás- I' tói. A demokratikus centralizmus elvében a demokratizmus kerül előtérbe, ami abban nyilvánul meg, hogy pártszervezeteink döntő többsége ^ 44: I j n >ra veszi figvelembe a. felsőbb szervek utasításait. Ez vonatkozik részben az itt tartott titkári értekezleteken való megjelenésre, részben a pártszervezet tájékoztatására. Több olyan probléma jelentkezik ezen a területen, hogy a kerületi pártbizottságon megbeszélünk valamit ős a megegyezés ellenére is eg5,es pártszervezeteink másképp cselekednek, tehát n"centralizmust elszakítva alkalmazzák a demokrntizmuatol• Az | alapszervi vezetőségek felelősségérzeté os munkájuk hatékonysága eléggo gyenge és éppen ezért felhivja pártbizottságunk a pártszervezetek figyel-I mét a demokratikus centralizmus elvének szigorú betartására, annak orvényesitósóre. Nem beszélhetünk a dolgozók tudatformálásáról, ha a párt elv ot megóőrtj.ük. Ezzel a kérdéssel függ Össze a taggyűlések szerepe is. A kerületi Pártbizottságnak van olyan tapasztalata egyes területeken^taggyűlések maradnak el,, részben érdektelenség, részben elhalasztás miatt. Ott, hhol ilyen természetű tevékenység folyik, elsősorban a pártvezetőség niunj kastilusáva.l vannak problémák. f 7 7''"’
