Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1963-09-13
i ) íHMB m • ' -H 1 ^ I eléggé torz dolog. Kis területen igen is van helye és szerepe az egyéni versenyzőknek is, de lehetőleg csak ott alkalmazzuk, ahol a brigédforma nem valósi tható meg. Az elmondóttakon kivül a munkaversenynek még számos más változatos formáival is találkozhatunk üzemeinkben. Még egy üzemen belül is alkalmazzák az üzemrészek közötti versenyt, amelyet vándorzászlóval és előre meg-1 * határozott pénzjutalmakkal is elősegítenek pl. az ízzé, Vasöntöde, Iannonia vállalatoknál. Több üzemben vetélkedés folyik a brigádok között is, amelyeket az anyagi és erkölcsi elismerésen túl megfelelően nepszerüsi\3J- V tenek az üzemen belül. Pl. táblákra kiírják az eredményeiket, gyűléseken, termelési tanácskozásokon, faliújságokon, sajtóban.stb. népszerűsitik őket. Amellett, hogy aversenyformák változatosak, mégis megállapítható, hogy _ minden üzemben a fő forma a brigádmozgnlom lett. A szocialista munkaverseny mozgalom fejlődését sok gátié tényező akadályozza. Ezek közül néhány fontosabbat szeretnék kiemelni. 1./ A dolgozók elé már - helyesen - a vezetés által kialakított vállalások kerülnek. Ezeket azonban az esetek többségében viia vagy ellenérv nélkül fogádják el. Ennek okát abban látjuk, hogy a társadalmi szervek nem hívják fel a dolgozók figyelmét arra, hogy az üzemrészükben lévő tartalékokat tárják fel és versenyvél]alásaikat is anisk alapján tegyék meg. 2./ Móg ma is megtalálható, hogy a vállalatok középszintű gazdasági vezetői csakis a felső gazdasági vazetÓ3 többszöri utasításai alapjáh hajlandók C3ak a munkaversennyel foglalkozni. Szükséges rosszának tekintik, nem értik mag, hogy munkájuk könnyítését is szolgálja a jól szervezet -munkaverseny. Zaklatásnak tekintik pl.az Izzó Gépgyár TMK vezetői ha munkaversennyel kapcsolatos feladatokkal bizzák^meg' ^ őket. Hogy ez mennyire nem igaz arra nagyon jó példa a Diszmübőrgyár meszes műhelyének kollektívája. Itt már megvalósitották az önkifizetést, majd a vállalat vezetősége megszüntette részükre a munkakezdést Ó3 végzést ellenőrző bélyegzést. 3./ Sok szubjektivizmus tapasztalható még a kiváló dolgozó cim idaltólésónól. Több helyütt kialakult bizonyos sorrendüség, hogy ki mikor kapjon kiváló jelvényt vagy oklevelet. Tehát valami kiegészítő fizetősnek tékintik, vagyis nem a tényleges kiemelkedő munkatel.jesitmény után Ítélik oda. A gátié tényezők okai közé sorolható megítélésünk szerint a hiányos politikai nevelő munka is. A pártszervezetek elvi irányitó, segítő munkája igen leszűkítve van alkalmazva. A munkatervek alapján, ugyan foglalkoznak a munkaversennyel. Ezek nagy része azonban a szakszervezet beszámoltatására korlátozódik, Igen ritkán hoznak megfelelő határozatokat, inkább tudomásul y,eszik a jelentést. Nem igen találkozni ezeken az üléseken olyan feladatok kijelölésével, amely a kommunisták tennivalóit szabja meg. Ilyen feladat pedig sok akadna. Pl. az iskolabutorgyárban olyan szemlélet van a dolgozók között, hogy nem jó maximális termelési erőfeszítéseket tenni, mert akkor nem a dicséret és jutalom, hanem a normás jön. Az Oxigángyárban a verseny jóformán csak formális.® Duna Cipőgyárban a körök versenye általános és nem elég hatásos. Ennél jobbat el sem tudnak képzelni. Sorolhatnánk ezt móg sokáig. Nem ez a célunk. Be akarjuk mutatni, hogy helyileg igen is meg lehet és meg is kell szabni a kommunisták feladatait. r . ,
