Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1963-02-01
IA Politikai Bizottság határozata feladatul tűzi ki a magyar testnevelési és sport mozgalmat ez óv végéig önálló, egységes tömegszervezettó kell átszervezni. A közvélemény és a sportvezetők egy resze sem látja világosan - bár alapjaiban egyetértenek a határozattal a határozat szükségességét, helyességét és azt a problémát, ''•®it jelent a testnevelési, és sport mozgalom tömegszervezetté alakitásánaK 1 I „ kérdése. Mi tette szükségessé a határozat megszületését? VIII. kongresszus megállapitásából kiindulva, amikor a kongresszus pártunk és népünk elé azt a feladatot tűzi ki, hogy szocialista taráadalom teljes felépítését kell megvalósítani. Feladatunk, hogy a társadalmat felépítsük, ez hozza magával a kuliraur_ forradalmat• A magyar testnevelési és sport ozgalom a kulturális forradalom részeként jelentkezik társadalmunkban. Ha tehát a kulturális forradalmat végig kell vinni, azt jelenti, hogy a testnevelési es sportmozgalmak területén is lépést kell tartani a fejlődéssel. Az ®lv~ társak meg fogják kapni a Szocialista Munkáspárt testnevelési és sport téziseit, melyek rögzítik a helyét s szerepét, hogy a maga sajátos eszközeivel óa módszereivel segítse a társadalom felépítését, annak vódelmezésót és erősítését. A testnevelési és sportmozgalom perspektíváját is világosan megrajzolja. Mór most kell gondolni arra, hogy a város és falu, fizikai és szellemi dolgozók közötti lényeges különbség felszámolásával, megszüntetésével, az automatizálás, gépesítés fokozatos elterjedésével a^munkaido csökkentésével párhuzamosan jelentkezni fog a dolgozók sorából a testmozgás iránti igénye. A fő irányzat, és elképzelés, hogy létre kell hozni egy uj tömegszervezetet, mely alkalmas a jelenben és a jövőben a növekvő igények ki — elégitósóre. Megállapíthatjuk, hogy a felszabadulás és az ellenforradalom óta a test- i ■ nevelési és sportmozgalom úgy a minőségi, mint a tömegsport területén jelentős eredményeket ért el. Az elért eredmények nem közelítették meg a célkitűzéseket, melyeket az adott lehetőségek között meg lehe- I - tett volna valósítani. Rámutatott arra, hogy a testnevelési mozgalom szervzeti felépítése széttagolt volt. Eddig a testnevelési és sportmozgalom állami vonalon a Testnevelési és Sporttanács, üzakszervezet, KISZ stb. vezetése alatt állt, ebből szükségszerűen következett, a feladatok a sokrétű irányítás következtében az egységes célkitűzéseket megvalósítani nem tudta úgy, ahogy azt a feltételek lehetővé tették. Rendkívül szét forgácsolódtak az anyagi erők is. Felelőssége tudatában kijelenti, hogy ebben az országban megmondani ma, hogy a sport mennyit kap ebben az évben nem lehet. Különböző csatornákon keresztül mennyi jut a sportnak. Ezért vált szükségessé a sport egységes alapra való helyezése. Mi volt eddig a gyakorlat, ha valahol létrejött egy sportkör volt 11 ember, aki a labdát tudta rúgni, volt olyan vezetősége az üzemnek, akik a labdarúgást kedvelték, mindént elkövettek annak érdekében, hogy szakosztály legyen. Arra mór kevesen gondoltak, hogy egyik legnagyobb problémánk a vizi sport, megkedveltetóse. Egyik legegószsőgesebb sport az úszás. Most viszont egységes kézbe kerül az anyagi lehetőség is, nyilvánvaló, hogy fokozatosan, de előbbre tudunk jut/ni. I; J% ______________________________________I ■■
