Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1963-04-12
r—J —— IA zj. politikai, erkölcsi, fegyelmi helyzete alapjába véve Jónak mondható. Ezt mindenek előtt az* bizonyítja, hogy a munkasorok tulnvornó tö .bnóge példásan, kommunista fegyel .ezettsóggel teljesiti munkásőr esküjében vállalt kötelességét a kiképzés és a szolgálati feladatok ellátása terén és legjobb tudásuk szerint maradéktalanul végrehajtják a kiadott parancsokat. A kiképzésen pontosan megjelennek és öntudatosan,ldkesen végrehajtják a kiképzési feladatokat. ; j A zj őrszolgálatot a gyűlések,rendezvényék biztosítását felelősségtel- j jesen elismerésre méltóan fáradságot ne ismerve látják el. Ez óé llett példamutatóan helytállnak a munka frontján és a termelő mun- A ' kában. A zj-nak mintegy 4o /-a szocialista brigádtag élen jár a terme“ lesben ós a Párt politikája széllé.uóben élnek, cselekednek és nagy többségük tevékenyen részt-vesz a párt munkában ea dolgozók nevelésében. A párt a munkásosztály, egész dolgozó népünk bármikor a legnehezebb helyzetben is számíthat rájuk, mert a. munkásosztály ügyének, a nép felemelkedésének hűséges áldozatkész tagjai. Amikor ezt egyértelmüleg megállapítjuk, azt is el kell ondani, hogy i akadnak a munkásőrség soraiban olyan elvtársak is, akik gyakran megsértik a munkásőrség fegyelmét, elfeledkeznek munkásőr esküjükben megfogadott kötelességükről és ezzel a magatartásukkal gyengítik a uh- , kásőrséget. , „ y ’ . . „ , j ! Éppen ezért egy kicsit részletesebben kiván foglalkozni a munkásőrség ■ fegyelmi helyzetével, hogy pártszervezeteink konkrétan^lássák hol utat- j koz inak hibák milyen téren kérjük segitsgéüket a munkásőrség fegyelmével kapcsolatban. A zj. fegyelmi helyzetének egyik fontos mutatója a foglakozásokon való | mmgjelenes, hogy a munkásőrők mennyiben tesznek eleget legelemibb 1 kötelességüknek a kiképzésnek. ^ Ha a II. negyedéves, kiképzési ciklusba megnézzük a kiképzéseken való részvétel kérdését a következő képet kapjuk. | 1962. decemberben a kiképzésen a munkásőrők 77 /-a vett részt. Igazoltan hiányzott 19 / és igazolatlanul távolmaradt a foglalkozásról 4 %. 1963. januárjában a foglalkozáson megjelent 8o /, igazoltan hiányzott 17 / és önkényesen távolmaradt 3 /• 1963. februárjában résztvett 73«5 /, igazoltan hiányzott 22 /, igazolat-Ilanul távol maradt 4.5 /. Vagyis átlagosan 161 munkáscr hiányzik a íog” lalkozásokról, melyből 1.35 / igazoltan ós 26 fő igazolatlanul maradt távol. Ha'szd-ként nézzük meg a fenti időpontban a legrosszabb részvétel kér- r dósét a következő képet kapjuk. Dec; II. foglakozáson a 2 szd-nól lo5 főből 60 jelent meg a kiképzésén. Jan. I. foglalkozáson a 4 szd-nál 111 főbő 84 fő vett r.ószt a kiképzésén^ Jan. II. foglalkozáson a 3 szd-nál 113 főből 73 munkásőr jelent meg. -Lényegében ugyanez a helyzet a többi szd-nál is. Ez félreérthetetlenül mutatja, hogy a fegyelem megjavítására komoly gon- > dót kell fordítani, hogy minden munkásőr maradéktalanul teljesítse a párttól a néphatalommal szemben vállalt kötelességét. 1 , . . /•