Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1957-09-19
! Ez nem helyes úgy kellene megoldani, hogy a vállalat vezetőnek legyen \ megfelelő jogalapja ahhoz, hogy a már folyó negyedévben megkaphassa, illetve kifizethesse a rendelkezésre álló pénzösszeget. A vállalatvehetőnek megfelelő jogot kell ahhoz adni és ne legyen megbüntetve azért, hogy túllépte a munkabér átlagot. jf A másik probléma: a létszám kérdés. Hosszú hónapok óta folyik a vita és még mindig nem nyert elintézést. A minisztérium ragaszkodik a terme- J lékenységi mutatókhoz, amely a múlt évhez viszonyítva nem a legkedve- .5; zőbbek. Olyan dolgok történtek ezalatt, amelyek rajtunk kivül állók. > Pl: profilváltozás, profilt vittek el tőlünk, amely elég nagy összeget képviselt a termelési eredményben. A^^eresfgrfszesedés és a munkaverseny ikertestvérek, egymástól nem lehet elválasztani. A legutóbb irtak arról az újságok, hogy a vállalatok milyen előre tartanak a tervteljesitéssel. Elvtársak azokat a'számokat nem hiszem el. Miért mazsolázzák egyes vállalatok a munkát, azért, hogy ők magasan tudják kifizetni, viszont ezzel azemben a másik vállalat arányitöva ehhez, keveset tud visszafizetni. Ebből adódik az is, hogy az elfekvő készlettel is úgy gazdálkodnak, hogy bizonyos vállalatoknak ebből kára származik. Nagyon sok esetben a nyereségvisszafizetésből a népgazdaságnak kár a származik. Mi is füzetben pontozzuk a dolgozókat, a feladatterveket szintén kidolgoztuk. Mi úgy csináljuk, hogy a nyereségrészesedést kifizetjük előbb úgy, hogy pl: ha egy dolgozónak novemberig 1500.óé— Ft. van benn, kifizetünk 1000.-*• Ft.-ot, a többit csak abhan az esetben ha á kiadott célfeladatot elvégezte. A visszatartott pénzekből profitálni tudunk. Mi ezt igy próbáljuk kidolgozni. Minálunk karton-rendszer van bevezetve és azon fel van ' tüntetve a Ft. érték is. Az is meg lett határozva, hogy aki 2 napot hiáByzik igazolatlanul nem kap nyereségvisszatéritést. Az elvtársak figyelmét felhivja a munkaverseanyel kapcsolatos rendeletre 1068 szaraurá. Végül is a hazai termékek előállítását legalább olyan fontosnak tartom mint az export-tervek teljesítését. ( TJjoeati Vasöntöde: Mi beindítottuk a munkaversenyt November 7. tiszte- ' ^ letéré7'Mxnden"egyes dolgozóhoz oda mentünk, hogy akar-e versenyezni, a vagy sem. Kb. a dolgozók 95 fo-a vállalta a munkaversenyt. A munkaversenyt ; 4? a selejtcsökkentésre indítottuk be, valamint a munkafegyelemre, anyagtakarékosságra, segít a termelés növelésére. Úgy gondolom, hogy..,ha a jövőben indítunk be munkaversenyt, akkor már a dolgozóink legalább 99 a fog munkaveraenybe lépni. Z&aasaááai S z á v 6 : Vannak olyan dolgok, amelyek nem a kerületi Pártbizottság hatáxs£8nrlba tartozik. Először is a munkaverseny anyagi részének és . az átlagbéreknek a kérdése. Az átlagbér nem lehet túlságosan nagy akadálya a munkaverseny kiszélesítésének. Blvrársak ! Akár melyik üzemet nézzük mindeh hol fontos kérdést játszik a selejtkórdés. Szavo et* : rámutat arra, hogy az elvtársak nem igen érvényesítik a rendeletben előírtakat a selejtgyártokkal szemben. Az átlagbér kérdése nem egyszerű kérdés. Az átlagbér további feszítése gátlójává válik-a termelésnek. Most van tárgyalás alatt ez a kérdés és remélhetőleg engedményeket fognak tenni ebben a kérdésben, de nem lesz a termeléssel egyenes arányú. 1 I Viola et. felé: 110 $-ot hozott valaki 10 $-al emelkedett a béralap. Ez káros volt a népgazdaságra. Bizonyos kérdésekben az átlagbér kérdése a sem egészséges. ' A nyereségrészesedés kérdése, amelye belekapcsolódik a munkaverseny kérdésében. Azzal, hogy a Kormány lehetőséget adott arra, hogy a nyereséges,; üzemek az év végén nyereségből visszafizetést fizessenek, megadta a lehetőséget, hogy a dolgozók versenyben dolgozzanak, azért, hogy az év ! 1 ' \ | * végén minél többet kapjanak vissza. ^ országok levéltár , j ——
