Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1989-02-23

A rétegpolitikai munka ilyen formája eleve Kudarcra Ítéltetett.

SSÉjj^B Ennek lehet az oka az is, hogy a munkás fiatalok képviselete í:

mind a szervezeteknél, mind az újpesti KISZ Bizottságnál megöl- ffl hMr

dott, akár arányukat, akár véleményük érvényre juttatását nézzök. I

Szervezeteink /pl. Újpesti Gyapjú, HPS, MPI/ enr.es ellenére több ; : J

önállá 3zakmai versenyt szerveztek.

■ \ Az 1935. évi kerületi küldöttgyűlés rétegszekciója választotta

meg a Diíktanácsot, mely az iskolai KISZ Bizottságok titkárai- HHR

X' bál, valamint iskolánként egy-egy delegált főből tevődik össze. 1

Irányításuk alatt működött a kerületi diákmozgalom az elmúlt S 1YajXkge

időszakban, a leadott jogköröknek köszönhetően egy nagyobb ön-A diák3ág fí feladata a tanulás, ennek elismertetésére a Diáktanáo.'i - továbbiakban DT - 1986 óta követelményrendszert vezetett be, melynek kiemelt része a tanulmányi munka.

1 Az elmúlt két év alatt - 3ajnos - bebizonyosodott, hogy a mégoly jó cél is kudarot vall, ha rossz eszközökkel akarjuk megvalósítani. Ez lett a követelményrendszerből i3, hiszen az csupán egysíkú követelményként működött, nem pedig szintmérőként, így az elsős korosztályokat csak ez alapján vették fel a XIEZ-be, de elhanyagolták a foglalkoztatásukat, szorosabb érzelmi Kötő®/7B déft sem ezáltal kialakítani körükben. Az emberi szempontokat - '■ HhHHS

/IBI t 'te

képesség, rátermettség, aktivitás • nem vették figyelembe, holott

ezeket nem lehet statisztikai módon számcnkérni.

H|H úgy -makkor a fenti követelmónyrennszer kidolgozására az iskolák- BSmIIBIIH

tan még kevesebb figyelmet fordítottak és a DT sem ellenőrizte

A fő buktató tehát az volt, -hogy elsődleges szemponttá vált a tanulmányi eredmény, ehhez n»m adtak segítséget és elraulass- S tották az egyénre szabott, mérlegelést a döntésnél a legtöbb

if' ‘ -B i | ál|

I 1^^ ' \

...