Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1983-02-03
r"Javitani kell a munkások helyzetét mindennapos ügyeik intézésében, Ennek érdekében ki kell fejleszteni, illetve meg kell erősíteni olyan tevékenységi köröket, melyek az ügyintézés javításét szolgálják és ezzel az érdemibb beleszólást elősegítik, Látre kell hozni üzemi, vagy Szakszervezeti jogsegély-képviseletet, amely a munkások nevében, tud eljárni ós kellő súllyal fellépni. Elsősorban a szakszervezeti jogi képviselet megteremtése, vagy kiszélesitése célszerű, mert a dolgozókat mind saját üzemi feletteseikkel való vitáikban, mind a különböző álla- 0 mi-tanácsi szervekkel kapcsolatos ügyeikben, jogi eljárásokban, perekben objektiven, elfogulatlanul képviselheti. Az ilyen jogsegély-képviselet kiépítése a szakszervezeti érdekvédelmi tevékenység egyik igen fontos területévé válhat," A határozat végrehajtása érdekében a Minisztertanács a 2031/1974. /VIII,8./sz. határozatával felkérte a SZOT-ot, hogy az érintett minisztériumokkal egyetértésben rögzítse az ezzel kapcsolatos feladatokat, s ez az 1/1976/111.27/ SZOT sz, irányelvben öltött testet. Ezt megelőzően kísérleti jelleggel 1975-ben az ország 50 vállalatánál és egy szövetkezeténél bevezetett jogsegélyszolgálat adott közvetlen tapasztalatokat a konkrét szabályozás kialakításához. Az ipar, építőipar, közlekedés, valamint a mezőgazdaság területén a kiemelt, valamint az "A" és "B" kategóriába sorolt vállalatoknál és a legalább 600 főt foglalkoztató ipari szövetkezeteknél 1976. december 31-ig meg kellett szervezni a jogsegélye z olgála tót. 1981, elejéig a vállalatok, intézmények 30%-ánál, egyes iparágak területén a vállalatok 70%-ánál alakult meg a jogsegélyszolgálat /pl,: a bőrős, építők, ruhás, textiles, vegyész szakmákban./ 1 i r.
