Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1979-12-06

"

ct- .. : _•;••• _ •• ---r¥•*^t............

• f§ §§§

;?frél 7 tov

'■íxp&üédm •

Sü . . • H|

I ÜE

__- 73 -I {

A választott testületek szociális összetétele általában kifejezi az adott terület párttagságának összetételét. A különböző választott testületekben megfelelő számban szerepelnek ás dolgoznak fizikai munkások ás nők. A fiatalok funkcióba állításánál még mindig megtalálható az indokolatlan bizalmatlanság. A fiatalok tapasztalatlanságára hivatkoznak-* figyelmen kivül hagyják az ifjúsági mozgalomban végzett politikai munkát és az ott szerzett tapasztalatokat. A választott testületi tagok

1 -» •

között növekszik a pártiskolát, MLEE-et és felsőfokú politikai iskoláig kát végzők száma. A pártszervezetek iegyekeznek olyan párttagokat betenni a pártmunkába, akik már funkcióba állításuk előtt megfelelő poli-0 tikai képzettséget szereztek.

A választott párttisztséget betöltő személyek önként és szívesen vállalják megbízatásaikat, a párttagság bizalmának jeleként megtiszteltetésnek érzik megválasztásukat. Esetenként azonban a megválasztás után problémák jelentkeznek, melynek oka alapvetően, hogy a párttagok egy része nincs kellően felkészítve a vállalt funkcióra, nem ismertetik velük, hogy a javasolt funkoié milyen elfoglaltságot jelent, mik a fűnkéi óiéval járó konkrét feladatok, követelmények.

Az elmúlt öt évet tekintve a választott testületekben tevékenykedő személyek aránya,az eddigiekhez hasonló mértékű. Az alapszervezeti titkárok 35,3 %-a, az alapszervezeti vezetőségi tagok 34,6 %-a cserélődött ki a két választás között. Ennek oka általában a munkahelyfa tálozás, az aktivisták nem kellő felkészítése, életkor, fáradtság,

betegség, más elfoglaltság.

í ‘^99311! -Az üzemi Pártbizottságok és pártvezetőségek a hatáskörébe tartozó-káderekkel valé törődés rendszeresebb, képzésük, továbbképzésük terv^ azerübb. mint az alapszervezeti területeken. Ennek elsősorban objelctiv okai vannak, miután a kádermunka végzésének feltételei ezeken a területeken biztosított. Az MSZMP KB 1973. novemberi határozata után a kádermunkában jelentős fejlődés mutatható ki minden területen.

Érvényesül az a helyes szemlélet, hogy a kádermunka nem reszort tevékenység, a káderekkel való foglalkozás nem kampányfeladat, hanem a tudatos, folyamatos vezetői tevékenységnek szerves része.

|

I ’ i m

§f | - ©

ff I .

1 61 I I

L . Ii,w» 11 ■ --------------------"— m~ j

l