Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1979-12-06

Iaz elméleti tartalom többször elszakad egymástól a hallgatók, vagy a propagandisták felkészületlensége miatt. E fogyatékosságok megszün­­tetését a propagandisták jobb tájékoztatásával és a tanulás fegyel­mének javításával kell elősegíteni. a MftCTcjsta-Leninista Esti Egyetem és Középiskola kerületi Tagozatá­nak munkája. Az iskolarendszerű káderképző, oktatási formák jelentős szerepet töl­tenek be a kerület mozgalmi, gazdasági és állami területein dolgozó káderei képzésében, továbbképzésében. Az ML középiskola a beszámolási időszakban évenként 250-350 hallgató tanulását biztosította. Káderképző jellegét kifejezi, hogy a hallgatók Y 85 %-a párttag, többségük alapszervezeti párt- és tömegszervezeti ak­tivista. Az 1977-es oktatási évtől 2 éves időtartammal működik, tema­tikája kibővült, az 5 hónapos pártiskola anyagával azonos. Az átállás szervezetileg, tartalmilag zavartalan volt, az első ütemben végzők is­­meretei pozitiv tapasztalatokra utalnak. A középiskola tanárai felké­szülten és hivatástudattal végzik politikai munkájukat, A marxizmus-leninizmus esti egyetem kerületi tagozata hallgatóinak létszáma 1976-tól évi 600 főről 800 főre emelkedett. 1975-től nap­jainkig 1030 fő végzett a három éves tagozaton /ebből 780 fő újpesti hallgató/. Összetételük megfelel az egyetem káderképző jellegének és a kerület szociális összetételének. A párttagok aránya közel 70 %, tár- 0 sadalmi tevékenységet végzők aránya közel 80 %. Emellett jelentékeny számban tanulnak a különböző gazdasági, állami vezető posztokat be­töltők is. A fizikai munkások, a közvetlen termelést irányítók aránya kY’yYy.'/■•'7® 38 %-ról 50 %-ra emelkedett. Mindkét iskolatípusban javult a korszerű eljárások, a szemléltető mód­szerek alkalmazása, bár ezeknwk további kiterjesztése a tárgyi felté­telek korlátaiba ütközik. A marxista egyetem tanári kara gondot fordított a tartalmasabb munká­ra, egyes elméleti kérdések megvitatására. Egyre több figyelmet fordí­tanak az oktatás folyamatában a jellemformálásra, a világnézeti neve­lésre, a politikai elkötelezettség erősítésére. ! _______________ S%__________________ j l____ CT_____________________CT___________________________ . _ ■_______CT_______________ _ 3CT.­­­­- - -________- •__________^ -tei. _ _ ,______________ -_______ CT-. . ■_______■ — CT________ 7 ■ /terére/re#?'?.

Next

/
Thumbnails
Contents