Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1977-10-20
■ 1 I l§ Imre elvtárs:-----------■te:';--"7© , fi ;©©:©©©/'■ A Bp-i PVB eppen tegnap tárgyalta ezt a tárnát azzal a különbséggel, hogy nemcsak a nyugdijas párttagok-helyzetével foglalkozott, hanem a nyugdíjasokkal, mint társadalmi réteggel. Azok a megállapítások, amelyeket az anyag hoz és az elemző munka, amit a bizottság végzett - ha nem is szó szerint fogalmazva, de tartalmában teljesen megegyezik a Budapesti tapasztalatokkal, elemzésekkel, következtetésekkel. Magam részéről nagyon jónak tartom ezt az anyagot, A 6, oldalon lévő megfogalmazáshoz. Erre van megoldás, csak nem alkalmazzák. Függ attól is, hogy az alapszervezetben mennyire merev szemlélet alakul ki ebben a kérdésben. Máté elvtárs a kiegészítésében javasolja engedélyezzék a nyugdijas munkabizottságok létrehozását. Ez elhatározás kérdése, ehhez külön engedélyt kérni nem kell, A lakóterületi politikai munka egyik fontos része a körzeti pártszervezetekben folyó pártmunka. Egyetértek Vadas elvtársnővel, amig nyugdijas emberek lesznek ez a probléma mindig fel fog vetődni. Tudom, hogy a KB ff apparátusa is foglalkozik ezzel a kérdéssel, ez a probléma feszit, országos szinten is. Azzal az elgondolással értek egyet, hogy a nyugdijas munkabizottságokban csak nyugdíjasok legyenek, akik az üzemben maradtak, mint nyugdijas párttagok. Az anyag is tesz javaslatot a hogyan továbbra. Nyilvánvaló ebben a BFVB is ki fogja alakítani feladatait saját részéről is. Az a közelítés jó, hogyan lehet még módszereket kikutatni, amely ezen a feszültségen, problémán enyhítene.v Bartos elvtársnő: Az volt a feladatom, hogy a körzeti elvtársakkal beszélgesek. Ma már úgy látom jobb lett volna ha nem választottuk volna ennyire mereven szét. Ugyanazoka kérdések, ugyan az a határozat mondhatom másképp fogalmazódik meg a körzetben és másként az üzemben lévő nyugdijas elvtársaknál. A körzetekben az a a kérdés, hogy hogyan illeszkednek be a munkába másképp fogalmazódik meg náluk - úgy, hogy mindjárt vezetőségi tagok akarnak lenne, funkciót akarnak, de nfekünk "sorkatonákra" van szükség. Az alapszervezetekben évenként esetleg 1-2 elvtárs megy nyugdijba. Helyes lenne, fa ha az alapszervezet megkeresné a körzetet, beszélni a körzeti párttitkárral, hogy hozzátok jön ez és ez az ember, aki nálunk 3o évig dolgozott, fogadják igy és igy. Nagyon fontosnak tartom, hogy azok az elvtársak, akiknek egészsége megromlott és ebbe nagyon sok mindent lehet gondolni, egészségi megromlás az is, aki szellemileg nem az aki volt ezek részére kellene adni olyan lehetőséget, hogy ne kerüljenek törlésre, hanem halálukig marad janak párttagok. Ezeket az elvtársakat meg kell tartanunk. Sokszor a körzetek állnak ennek ellent, nem érzik meg a különbséget. Előttem nem elég világos az a kérdés, hogy kinek kell jóváhagyni azt, hogy valaki nyugdíjazása után - is az üzemi pártszervezethez tartozzon. Ennek értelmezését is tisztába kellene rakni. Ilcsik elvtárs: Az anyag összevág a meglévő tapasztalatokkal. 1400.nyugdíjas párttag van a körzetekben, 4oo nyugdijas párttag tartozik üzemekbe, ez a körzeti párttagság 20 %-a. Egyetértek azzal, hogy a körzetben lévő elvtársak ragaszkodnak a funkciójukhoz. A körzetek lehetősége behatárolt, van 7 tagú vezetőség, 11 pártcsoportbizalmi és többféle bizottságot is alakítottunk, hogy minnél több elvtársnak tudjunk konkrét megbízatást adni. I I ss Hki > r _- 7 -I I
