Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1977-06-16

A decentralizált alapszervezeteknól szinte egyértelműen azt tapasztaltuk, hogy csak nagyon ritkán, vagy csak akkor hívják meg a területükhöz tartozó szakszervezeti vezetőt, ha munkájáról beszámoltatják. jtt inkább a személyes, közvetlen kapcsolat a jellemző és nem * a testületi üléseken való kölcsönös részvétel. így a pártszervezetek azoktól az információktól, tapasztalatoktól elesnek, amelyeket ilyen formán a szakszervezeti vezetők a párttestületi üléseken is felhasználhatnának, illetve a pártszervezetek a különböző döntések,

határozatok során figyelembe vehetnének és hasznosítani tudnának. Ifi

1 A pártszervezetek a párt káderpolitikai elveinek megfelelően a

ff szakszervezeti aktívákat a kádernevelés és utánpótlás egyik fontos

bázisának tekintik. A káderutánpótlási tervükben szerepeltetik a szakszervezeti szervekben jól dolgozó aktívákat. Eddig is a különböző területeken az utánpótlás köréhez tartoznak. Pl. a szakszervezeti bizalmi pártbizalmi lett, vagy mühelybizottsági tag alapszervezeti vezetőségi tag, vagy mühelytitkár alapszervezeti párttitkár lett, stb. Van olyan példa is, amikor pártaktiva került szakszervezeti funkcióba. Ennek ellenére a tudatos párttaggá nevelő tevékenységük nem érződik eléggé.

Kapcsolat a gazdasági vezetéssel, az együttműködés kérdéséi:

Megállapítható, hogy a szakszervezeti szervek és szervezetek kapfa csolatát a vállalati, intézményi vezetéssel a szoros együttműködés,

a közös célkitűzésekért végzett rendszeres és sokoldalú kapcsolat jellemzi. Általában az együttműködés elvi alapokon történik oly módon, hogy egyik oldalról erősítse az egyszemélyi felelős vezetést, más oldalról az üzemi demokrácia hatékony érvényesülését. A vállalatvezetésnek és a szakszervezetnek közös feladatai vannak az üzemi demokrácia kibontakoztatásában. A szakszervezet szervezi a dolgozókat a vállalati célkitűzések teljesítésére, képviseli a dolgozók igényeit, törekvéseit a gazdasági vezetás előtt. Kezdeményezi a dolgozók anyagi, szociális, kulturális helyzetének fejlesztését. Ugyanakkor fellép a dolgozók törvényes jogainak védelmére. Mindezekből következik, hogy a vállalatok gazdasági vezetése és a szakszervezeti szervek között sokoldalú politikai, jogi és gazdasági jellegű munkakap|