Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1977-03-15
I v I Somogyi elvtárs; Én sem tudom elképzelni, hogy Újpesten mi történt volna akkor, ha a XV# ötéves tervben nem ezzel a jelentős ipari fejlesztéssel indultunk volna, mint indultunk. VégigkUzdöttük közösen, sokszor vitattuk a könnyűipar célkitűzéseit, gondjait, problémáit, többször találkoztunk illetékes pártszervekkel, minisztériumi vezetőkkel, hogy közösen lépjünk előre egyegy cél érdekében. Többször volt napirenden e téma választott testületi üléseken.; A Pártbizottság azt a megjegyzést tette:egy sor vonatkozásban nem vollfomegalapozott számítások azokban a fejlesztési koncepciókban, amelyeket a vállalatok először előterjesztettek. Most már sokat tanultunk, sok következtetést tudunk levonni. Az az álláspontom - a Végrehajtó Bizottság megerősítheti - hogy a mi kerületünk könnyűipari vállalatainál eddig befejezett és folyamatban lévő beruházások ténylegesen indokoltak, szükségesek voltak és ezzel a hatékonysággal zárultak. Amit több elvtárs is mondott: tulajdonképpen nekünk létre kellett hozni olyan vezetői hozzáértést, apparátust, szellemi kapafa citást, akik a beruházásokkal, gépekkel, beszerzésekkel foglalkoznak, odafigyelnek, kézbetartják. Elismerést kell mondani a vállalatok vezetőinek, az összes gyötrődésük, kínlódásuk ellenére igenis gazdái tudtak lenni ennek a komoly gazdasági koncepciónak, sok mindent megtettek azért, hogy ezt minnél tökéletesebben meg tudják oldani. A könnyűiparnak a hatékonyságát, a jövedelemnövekedését nem lehet összemérni a kerületünkben meglévő egyéb ágazatokkal. Vállalataink elfogadták a kerUleti PB sokszor figyelmeztető álláspontját, hogyne tervezzenek létszámot..Nekünk támogatni^ kell az indokolt további fejlesztéseket az olyanokat, mellyel munkaerőt lehet kiváltani. Szorgalmazni kell az újpesti vállalatokat arra, hogy a vidéken létrehozott kapaoitást kell elsősorban ‘HöSSiShí. Meg „kell nézni a textilipari ágazatokban milyen ut járható az alkatrészellátás kérdésében, mert a KAEV csak egy kis része ennek a problémának. A szociális létesítményekkel kapcsolatban úgy kell fogalmazni, amikor a tervidőszakban oda jutottunk, hogy az árak emelkednek, amikor úgy láttuk, hogy a pénz nem lesz elegendő képviseltünk egy álláspontot, hogy mindenekelőtt az„ipari jellegtf termelő beruházásokat biztosítsuk és azokat a szociális létsitményeket,amelyek egy ideig nélkülözhetők hagyjuk el egy ideig - mást nem lehetett tennL/ábzal együtt,, hogy nem lehet összehasonlítani a IV.^ fa** ötéves tervben a szociális létesítményekben elért fejlődést a megelőző időszakokkal. Az állami támogatással és a vállalati forrásokkal kapcsolatban. Én igy látom, hogy a vállalati fonások biztosítása kérdésében általában az iparágazatok közül érthető módon a legtöbb bizonytalanság a tervezésben, elsősorban a könnyűipari vállalatoknál a textiliparban van. Ennek többféle oka van. Az árak vonatkozásában a textilipar nem azon a szinten van - nemcsak elsősorban a hazai árakra gondolok. Giltner elvtárs amit mond igaz, de inkább szóban mondjuk el, kétségtelen a Bp-i, a kerületi EB, pártszervezetek hihetetlen sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel ez lényegében - szűkszavúan ugyan - benne van a jelentésben. Nyugodt lelkiismerettel merem mondani, hogy a Könnyűipari Minisztériummal nagyon operatív együttműködésünk alakult ki - elsősorban a textilipar, bőr, ruházati ipar vonatkozásában. A jó együttműködéssel sok mindent sikerült megoldani. A Budapesti PVB elé visszük ezt a jelentést. Az anyagot pontosítani fogjuk, a következtetések levonását markánsabban, egyértelműbben kell megfogalmaznunk, hogy jobban értse a Bp-i PB, hogy ennek a testületnek mi az álláspontja az egész eddigi rekonstrukcióról. A Végrehajtó Bizottság az előter.iesztést az összefoglalóval együtt egyhangúlag elfogadta. © Jj
